Külföld
Juncker megüzente, nem a nemzeti érdek az első Európában
A volt luxemburgi kormányfő nem tartja magát nihilistának, kikelt a populisták ellen, és közös katonai erő mellett érvelt
Brüsszel nem akarja maga alá gyűrni a nemzetállamokat, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség, a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben – fejtette ki évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plénuma előtt. Jelezte, a tagállamok az ilyen viselkedéssel megnyitják az utat a populizmus előtt. „A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz – tette hozzá. – Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon – fogalmazott Juncker, majd megjegyezte: – Nem vagyunk nihilisták.”
A luxemburgi politikus elismerte, hogy nincs minden rendben, az EU „legalább részben egzisztenciális válságban van”. Juncker szerint a következő év döntő fontosságú, ha le akarjuk küzdeni az utóbbi hónapokban kialakult megosztottságot Európa keleti és nyugati fele között. Beszélt arról is, hogy az unió nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgozni, és az ennek megteremtését célzó erőfeszítések összehangolására létre kell hozni egy szervezetet. A bizottság elnöke úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. Hozzátette, hogy számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd euróba kerül az uniónak. Hangsúlyozta, olyan Európára van szükség, amely „meg tudja védeni magát és határait”, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén megvalósuló európai együttműködés fontosságáról is beszélt.
Bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz a Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására. 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárdot – tudatta. „Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy kedvező beruházási klímát szeretnénk kialakítani Európában. Beszélt arról is, hogy 2013 óta nyolcmillió új munkahely jött létre az unióban, a szociális igazságtalanság azonban fennmaradt. Juncker elmondta azt is, hogy a bizottság a jövő héten fogja bemutatni a roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos új javaslatát.
Az Egyesült Királyság uniós kilépéséről elmondta: „Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az EU-t.” Juncker ismételten a kilépési szándék mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel Londont. Mint mondta: „Véget kell vetni a bizonytalanságnak!”
A folyamatos rossz megoldásokkal a vesztünkbe rohanunk Pelczné szerint
5 perces interjú: Pelczné Gáll Ildikó az EP néppárti alelnöke
– Juncker elismerte, hogy vannak problémák, de tudja-e a megfelelő receptet a megoldásukra?
– Olyan érzésem volt a beszéde alatt, mintha az elmúlt két év kidobott idő lett volna. Ha csak annyit értünk el, hogy megbomlott az egység, és majd tizenkét hónap alatt helyreállítjuk, akkor ugyanott tartunk most, mint két éve.
– A problémákat legalább helyesen ismerte fel?
– Nem beszélt a legfontosabb gondokról, mint a migránskérdés, mintha szőnyeg alá akarná söpörni. Nem az a gond, hogy a tagállamok nem akarnak együttműködni, hanem hogy bizonyos kérdésekben folyamatosan rossz válaszokat adunk. Főleg a migránskérdés miatt jutottunk el odáig, hogy a tagállamok máshogy gondolkodnak, és az állampolgárok is eltérően látják a helyzetet, mint az EU döntéshozói. Mindannyiunk érdeke megváltoztatni a rossz mechanizmusokat, amelyeket ránk akarnak kényszeríteni. Brüsszelnek el kellene ismernie, hogy egyedül nem birkózik meg a migránsválsággal, a különböző tagállami javaslatokból kell összeállnia az európai megoldásnak.
– Budapestre is üzent Juncker, amikor azt mondta, „nem vagyunk nihilisták”.
– Elhiszem, hogy nem az, de a tettei mást mutatnak. A folyamatos rossz megoldásokkal a vesztünkbe rohanunk. Ahelyett, hogy populizmussal vádol kormányokat, inkább ellenérveket kellene mondania, vagy legalább meghallgatnia másokat, ahogy egy demokráciában szokás. A mostani hozzáállást a luxemburgi külügyminiszter is megmutatta: aki nem gondolkodik egyformán, nincs helye az EU-ban.
Vélemények. „Az EU gyászbeszédét hallottuk”
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője: Az emberek nem akarnak megosztott Európát, sokkal inkább azt kérik, hogy koncentráljunk arra, amit Európa jobban tud megtenni, ne szóljunk bele mindenbe, de az európai gondokat oldjuk meg. Közeleg a pozsonyi csúcs, hagyják abba a veszekedést, vessenek véget az olcsó populizmusnak, vállalják végre a felelősséget Európáért.
Gianni Pittella, a Szocialisták és Demokraták Szövetsége (S & D) frakcióvezetője: Juncker egyszer sem ejtette ki a „megszorítás” szót. (…) Felül kell kerekedni a nacionalizmuson, az úgynevezett hazafias demokráciától el kell vonatkoztatni.
Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióvezetője: Ne csodálkozzanak, ha mások is követni akarják majd a brit példát. Csak a régi mantrákat halljuk: több katonai integráció, több pénzt kérünk a tagállamoktól, jobban eladósítjuk a jövő nemzedékeket, hogy a mai szocialistákat boldogítsuk. Minél több propagáljuk az európai szupranacionalizmust, annál jobban elidegenedünk az állampolgároktól.
Guy Verhofstadt, a liberális ALDE frakcióvezetője: Hamis biztonságérzet azt hinni, hogy kerítésekkel, falakkal meg lehet oldani, ki lehet zárni a problémákat. Csak szupranacionális, nemzetek feletti politikákkal lehet megoldást találni.
Marine Le Pen, a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) frakcióvezetője: Az Európai Unió gyászbeszédét hallottuk. Juncker úr, az ön egyetlen receptje mindenre: több Európa. Az iszlamizmus és a terrorizmus igazi veszély, mitől véd meg minket Európa? Engedjék az európai népeknek, hogy maguk fogjanak össze, ne minden Brüsszelen keresztül történjen: legyen végre demokrata!
Szájer József (Fidesz), az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese: A magyar álláspont világos és emberséges, nem a bajt kell Európába behozni, hanem helyben kell segíteni a bajba jutottakon.
Ujhelyi István, az MSZP képviselője: Felháborító, hogy Szájer József emberséges magatartásról beszélt, miközben Magyarországon olyan kampányt folytat a kormány, amelyben Juncker úr fotója rá van montírozva a brüsszeli terrortámadás összerombolt repülőterének várójára.