Külföld

Juncker kedden elnök lehet

Az Európai Parlament kedden megszavazhatja a volt luxemburgi elnököt a Bizottság élére

Keddi strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament (EP) szavaz arról, hogy Jean-Claude Juncker jobbközép, keresztényszociális pártállású politikus, Luxemburg 18 éven át volt miniszterelnöke legyen-e az elkövetkező öt évre az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke.


Juncker

Az ebédszünet előtt várható döntést 10 órától vita előzi meg, amelynek során Juncker kifejti programját, és igyekszik majd megválaszolni az egyes frakciók vezetőinek felvetéseit. A jelölt a múlt héten sorra látogatta a frakciókat, hogy együtt tisztázzák, milyen irányvonal várható tőle megválasztása esetén.

Juncker korábban töltött már be fontos uniós tisztséget: kormányfői tevékenységének megszűntéig hosszú éveken át vezette az eurózóna pénzügyminisztereinek testületét, az úgynevezett eurócsoportot.

Tavasszal az Európai Néppárt Junckert választotta meg listavezetőjének, majd miután a május 22-25-i európai parlamenti választáson a néppártiak szerezték a legtöbb EP-mandátumot, az uniós országok állam-, illetve kormányfői - némi vita után, majd végül minősített többséggel, David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett - őt jelölték európai bizottsági elnöknek.

A jelöltet, hogy megkapja a tisztséget, az Európai Parlamentnek a képviselők egyszerű többségével - legalább 376 szavazattal - meg kell szavazniuk. Ez minden jel szerint biztosított, mert a néppártiak mellett a szocialista és a liberális EP-képviselők nagy része is azt jelezte előre, hogy Junckerre fog szavazni.

Most először töltik be a bizottsági elnöki posztot a 2009. december 1-én hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szabályai szerint. Az unió alapszerződésének számító okmány megnövelte az EP súlyát, amennyiben előírta, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választási eredmény figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük. A vitát az okozta, hogy az európai pártcsaládok előre megnevezték saját csúcsjelöltjüket, és ez leszűkítette a tagországok vezetőinek mozgásterét.

Ha Junckert az EP megválasztja az Európai Bizottság elnökének, hivatalosan is megkezdődhet a biztosi testület összeállítása, ahová mind a 28 tagország egy főt jelölhet. (Luxemburg helyét értelemszerűen maga Juncker foglalná el a bizottságban.) Értesülések szerint Juncker előzetesen kifogásolta, hogy túl kevés tagország akar nőket jelölni a bizottságba.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői szerda este Brüsszelben gyűlnek össze, hogy kiválasszák az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, akinek nem csupán a kormányközi Tanácsban van szerepe, hanem egyben az Európai Bizottságban is alelnöki funkciót tölt be, ebbéli minőségében tehát személyéről nem kizárólagosan döntenek a csúcsvezetők, hanem Junckerrel egyeztetve.

Az még nem egyértelmű, hogy a szerda esti rendkívüli EU-csúcson megválasztják-e az állam-, illetve kormányfői testületnek, az Európai Tanácsnak az új elnökét is.