Külföld
Józan hangok intenek békére
A világnak kezd elege lenni abból, ahogy Washington és Phenjan játszik az atomháború lehetőségével
Donald Trump és az észak-koreai vezető is emocionális ember, indulatból hozott döntéseik veszélyesek lehetnek – vélik amerikai kutatók (Fotó: Reuters/Joshua Roberts)
Nem enyhítették az amerikai–észak-koreai feszültséget a hétfőn kezdődött amerikai–dél-koreai hadgyakorlatok, amelyeket Phenjan agressziónak bélyegzett. Sőt, meg is fenyegette kemény szavakkal Washingtont: „senki sem garantálhatja, hogy nem fordul fegyveres konfliktusba az egész”. Azzal együtt, hogy Phenjan januárban atomrobbantást, július végén pedig ballisztikus rakétát tesztelt sikeresen, mindez különleges súlyt ad az amúgy ilyenkor megszokott kardcsörtetésnek.
A The Washington Post elemző cikke ennek kapcsán rávilágít, hogy a két vezető tudja, mivel járna egy második koreai háború kirobbantása, de ettől még a helyzet veszélyes. A cikk két történelmi példát hoz fel: a kubai rakétaválságot, amelyet végül sikerült tárgyalással rendezni, valamint a koreai háborút. Mindkét esetben a racionalitást mellőző egyéni meglátások, háttéremberek befolyása, váratlan események és tévedések vezettek egy-egy döntéshez. S ki tudja, kit ránt magával a háború: 1950-ben Sztálin tagadta, hogy beavatkozna, aztán mégis segítette az északiakat. Azt hitte, hogy Washington hagyni fogja. Nem hagyta.
Trump és Kim Dzsongun az írás szerint emocionálisak és indulatosak, stratégiai döntéseket hoznak személyes benyomások alapján, és kedvelik a háborús retorikát; s hajlamosak a legrosszabbat belelátni a másik lépéseibe, hiszen hivatalos kommunikáció szinte nincsen köztük. Kim Dzsongun rezsime otthoni legitimálása és fegyveres biztosítása érdekében végig akarja vinni nukleáris programját, amihez bátorságot adhat, hogy Phenjan eddig csak gazdasági szankciókat kapott.
Trump harciassága másnak sem feltétlenül szimpatikus: Berlin már korábban is aggódott, a napokban pedig Angela Merkel kancellár mondta el egy rendezvényen, hogy „nem, egyáltalán nem automatizmus”, hogy Németország az Egyesült Államok mellé áll egy fegyveres konfliktusban Phenjan ellen.
Emellett Kína élesebb hanggal fordult az Egyesült Államok felé; nem meglepő, hogy időközben Trump elnöknek – míg Peking segítségét kérte Észak-Korea megregulázásához, a kínaiak pedig elfogadták a hadikommunista ország elleni ENSZ-szankciókat – eszébe jutott, érdemes lenne megnézni, hogyan lopják a nyugati szellemi tulajdont a kínai vállalatok. Ez a két téma jelentősen ronthatja Washington és Peking viszonyát; utóbbi persze a szóban forgó kínai vállalatok elleni szankciók leállítását követelte.
A dél-koreai–amerikai hadgyakorlat kapcsán egyébként az oroszok is megszólaltak, csütörtökön Moszkva „rendkívüli óvatosságra” szólította fel a feleket.
Moszkva nem áll bosszút
Az amerikaiak továbbra is a megszokott ügymenet szerint juthatnak orosz vízumhoz, Moszkva nem fog „bosszút állni” az orosz állampolgárok beutazásának megnehezítéséért – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Az Egyesült Államok szerdától szeptember 1-jéig egész Oroszországban felfüggesztette a nem bevándorlóvízumok kiadását, és azt követően is kizárólag Moszkvában újítja fel a beutazási engedélyek kiadását, a három főkonzulátusán nem. Eközben a CNN úgy értesült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump előválasztási stábjának képviselői közötti találkozót akart megszervezni tavaly Rick Dearborn, az amerikai elnök tanácsadója.
(ŐM)