Jöhet az Európai Ügyészség

Támogatásáról biztosította tegnap az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző, európai uniós ügyészi hivatal, az Európai Ügyészség létrehozásához. Az új intézmény bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez.

A közös ügyészség emellett ki fogja egészíteni az unió csaláselleni hivatala (OLAF) és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) munkáját, mivel ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is. Az együttműködést 18 tagállam támogatja.

Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatályba lépésétől számított három év elteltével kezdheti meg működését. Az uniós hivatal székhelye Luxemburgban lesz.

Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatban korábban az MTI-nek kifejtette, más országok mellett Magyarország nem támogatja az Európai Ügyészség létrehozását, ugyanis jelenleg is vannak olyan intézmények, mint az Eurojust vagy az OLAF, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szemben. Úgy vélekedett, egy új intézmény létrehozatala óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna. Trócsányi szerint emellett az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozása Magyarország esetében az alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.

Újabb alaptalan lejáratás

A Financial Times Magyarországot lejáratni próbáló cikkeinek sorozatában úgy fogalmaz meg kritikus véleményt, hogy nyilvánvaló tényekről feledkezik meg – írja Kovács Zoltán kormányszóvivő a brit üzleti napilapban csütörtökön megjelent olvasói levelében. Felidézte, a napilap múlt heti cikkében tagadta, hogy létezne a Soros-terv, amelyet a cikk szerzője „kitalált rémtörténetnek” nevezett. A kormányszóvivő azt írja: a lap figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy George Soros maga publikálta terveit, benne az említett javaslatokkal, az Európai Bizottság pedig folytatja a migránsok tagországok közötti elosztására szolgáló kvótarendszer kifejlesztését. Kitért arra, is, hogy a lap állításával szemben Soros bírálata nem antiszemitizmus.