Külföld

„Jogosan kéri hazánk az unió szolidaritását”

Szijjártó Péter a kancellárjelöltek tévévitájára utalva kijelentette: végre a német politikában is észrevették Magyarország határvédelemért tett erőfeszítéseit

A kerítés a védekezés szíve, és Magyarország jogosan kéri, hogy az unió fizesse a határvédelmi költségek egy részét – jelentette ki Szijjártó Péter. Hasonló véleményen van a bajor miniszterelnök is, aki szerint érthető, hogy Orbán Viktor benyújtotta a számlát Brüsszelnek.

merkel
Angela Merkelt egyebek mellett a menekültpolitikája miatt támadta Martin Schulz, a sajtó és a nézők mégis a hivatalban lévő kancellárt találták meggyőzőbbnek (Fotó: Reuters)

Aki a határvédelmet nem sorolja a szolidaritás kérdéskörébe, az nem érti Európa jelenlegi helyzetét, és az a szolidaritás, amely nem hajlandó figyelembe venni a határvédelmet, nem igazi szolidaritás – jelentette ki Szijjártó Péter tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország nemcsak az országmegvédése miatt tett és tesz a határvédelemért, hanem mert ez uniós kötelezettség.

A tárcavezető szerint a kerítés a megoldás, mert napi több mint tízezer illegális bevándorlót feltartóztatni csak fizikai védelemmel lehet. A kerítés a védekezés szíve, közepe – tette hozzá. Mint mondta, Görögországnak másfél milliárd eurót különítettek el az illegális bevándorlás kezelésére, Olaszország 740 millió, Bulgária pedig 260 millió eurót kap erre uniós forrásból, vagyis a front-országoknak igenis jár támogatás a szolidaritás alapján. Szijjártó úgy vélekedett, a kerítés a déli határon Magyarországot és Nyugat-Európát védi, ezért jogosan kérjük „nyugati barátaink szolidaritását”. Az európai biztonságra hosszú távon káros, hogy uniós intézmények még mindig azon „mesterkednek”, hogy miként lehet behozni és szétosztani illegális migránsokat – közölte.

A tárcavezető kérdésre elmondta, „megtiszteltetés”, ha Európa legerősebb országának választási kampányában a két legesélyesebb jelölt vitáján a legfontosabb kérdés Magyarország, és végre Németországban is észrevették hazánk erőfeszítéseit. A külügyminiszter felidézte: 2015-ben, a válság csúcspontján Orbán Viktor kormányfő utasította a minisztereket, hogy a schengeni jogszabályokat minden körülmények között be kell tartani, és ennek megfelelően Magyarországot senki nem hagyhatja el nyugati irányba érvényes úti okmányok nélkül. Világos volt, hogy ez alól egy kivétel van: ha a német vagy az osztrák kancellár ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, és hogy ez miért történt, az az ő belügyük – mutatott rá. Szijjártó Péter kijelentette: egy vonatjegy nem írhat felül egy európai jogszabályt.

A kancellárjelöltek múlt vasárnapi televíziós vitáján egyébként a hivatalban lévő német kormányfő szociáldemokrata kihívója, Martin Schulz élesen bírálta Angela Merkelt, egyebek mellett a bevándorlás- és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt.

A vita első blokkjában Schulz a migrációs válság kezeléséről szólva kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani. Ehhez az EU pénzügyi támogatási rendszerét szerinte a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani, mert „nem mehet tovább”, hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU-tól, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében.

Angela Merkel kiemelte, hogy az uniós külső határok ellenőrzése mellett az EU–Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttműködést kell folytatni az EU szomszédságának más államai-val. A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Merkel kijelentette: a Németországban élő muzulmánok hozzájárulnak az ország sikeréhez, így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják.

A német–török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Martin Schulz az Ankarával folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad „becsapni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett első felmérés szerint a nézők 55 százaléka Merkelt, 35 százaléka Schulzot találta meggyőzőbbnek. A legtöbb sajtókommentár alapján szintén a jelenlegi kancellár szerepelt jobban a tévévitán. A szavazópolgárok közül a hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint a vártnál kevesebben követték a kancellárjelöltek vitáját.

Mindezek mellett hétfőn a Passauer Neue Presse című lap interjút közölt Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, aki elmondta: érthető, hogy Orbán Viktor benyújtotta a számlát Brüsszelnek a határvédelmi költségek feléről. A jobbközép CSU vezetője kiemelte: „nagy rokonszenvvel” viszonyul Orbánhoz, aki „nem az az ördögi alak”, akinek Európában beállítják. Az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának elnöke kifejtette, hogy Magyarország, Ausztria és Macedónia nagyban hozzájárult a balkáni migrációs útvonal lezárásához, s ez a Németországra nehezedő migrációs nyomást is csökkentette. Az EU csak „elosztja a menekülteket, és nem védi meg a külső határokat” – tette hozzá Horst Seehofer.


Röviden

Nemcsak a terrorizmus veszélyezteti Európát, hanem a kulturális gyökerek hiánya is a bevándorlók egy részénél – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő egy tegnap megjelent interjúban, utalva az olaszországi Riminiben megerőszakolt lengyel turista esetére. Egyúttal úgy vélekedett, hogy a migráció témájában egyre több állam a lengyel kormánynak ad igazat.

Az EU Bíróságának szerdán kihirdetendő döntése esélyt jelent arra, hogy az EU-ban „begyógyítsák” a migrációs politikával kapcsolatos „nyílt sebeket” – írta Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. Weber hangsúlyozta: Magyarország hozzájárult a migrációs válság kezeléséhez, és Orbán Viktor egyértelműen támogatja a tagállamok közötti szolidaritást.