Külföld

Jogerősen elmarasztalták Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt.

A strasbourgi székhelyű törvényszék októberben első fokon helyt adott a felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

EMMI: A kormány kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett
Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma reagált kedden. Az Emmi közleménye kiemeli: az eljárás eredményétől függetlenül a kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, hiszen ezáltal a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett.
"A szolgáltatás ma már nem a profitszerzésről szól. A tankönyvellátás egységesítésével az iskolákban kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történik a tankönyvek kiválasztása és megrendelése és nem a piac nyomására" - emeli ki a kommüniké.
Az Emmi szerint fontos hangsúlyozni azt a tényt is, hogy a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyv programot is, amelynek köszönhetően ma az 1-9. évfolyamos diákok ingyen kapják a tankönyvet. A 2020/21- es tanévtől  pedig már minden általános és középiskolai évfolyam ingyenesen kapja a tankönyveit.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.  Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből. 

Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét. A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. 

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.