Külföld

Jobbról középre

A bevándorláspárti államokban komoly társadalmi bírálatok jelennek meg a kormányokkal szemben – véli Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője

Stabilabbak a bevándorlásellenes kormányok Európában, ahol azonban a politikai elit nem folytat párbeszédet az emberekkel, kormányválságok alakulnak ki – mutatott rá lapunknak Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője.

Matteo Salvini 20190103
Matteo Salvini olasz belügyminiszter és szövetségese, Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár új irányt adtak országaik migrációs politikájának  (Fotó: AFP - Joe Klamar)

Két uniós tagállamban, Olaszországban és Ausztriában is koalíciós partnerként kormányoz 2017 decembere óta egy-egy jobboldali populistának nevezett, bevándorlásellenes párt. Sikerük része annak a trendnek, amely alapján a szigorúbb bevándorláspolitikát képviselő pártok jobb eredményeket érnek el az elmúlt három évben, mérsékelt, néppárti erők is átvették populistának tartott ellenfeleik narratíváját (például Mark Rutte Hollandiában). A kormányzás azonban több tagállamban jó eredmény esetén is elérhetetlen a hasonló beállítottságú pártoknak, Svédországban például továbbra is fenntartják a Svéd Demokratákkal szembeni „cordon sanitaire”-t.

„A menekültügyi politika kérdése a 2015-ben kitört migrációs válság óta alapjaiban tematizálja az európai közéletet. Ezen felül teszterként is szolgál az uniós tagállamok politikai rendszerének demokratikus jellegét illetően” – nyilatkozta lapunknak Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője. Hozzátette: „A migrációs politika alapján élesen elkülöníthetők a bevándorlásellenes és bevándorláspárti országok, mely csoportosítás az egyes nemzeti kormányokat illetően eltérő politikai és társadalmi megítélést is von maga után.”

Gyenge szövetségek

Franciaországban – hangsúlyozta Halkó Petra – a választási rendszer a szociálliberális Emma­nuel Macronnak kedvezett a 2017-es elnökválasztáson, annak ellenére is, hogy a Nemzeti Front (ma Nemzeti Tömörülés) jelöltje, Marine Le Pen az első fordulóban bevándorlásellenes nézeteivel valódi kihívóként lépett fel. A szakértő szerint a 2019-es EP-választáson ugyanez a szoros küzdelem ismétlődik majd meg. „A francia elnök népszerűsége azóta is sorozatosan mélypontokat ér el, mely társadalmi elégedetlenség a sárgamellényes mozgalom erőszakos demonstrációiban is megnyilvánul” – mutatott rá. Belgiumban Charles Michel miniszterelnök lemondását és kormányválságot eredményezett az ENSZ migrációs csomagja kapcsán kialakult vita, amely kiélesítette az ellentétet az ország legerősebb pártjával, a flamand nacionalista Új Flamand Szövetséggel (N-VA), amely kilépett a koalícióból, miután Michel kitartott a paktum mellett. „Ezen kívül Brüsszelben majdnem 5500 fő vonult utcára, hogy kifejezze tiltakozását a migrációs megállapodás aláírásával szemben, amely demonstráció végül erőszakba torkollott, a rendfenntartók pedig könnygázt és vízágyút vetettek be a tüntetőkkel szemben” – emlékeztetett Halkó Petra.

A 2017. őszi német parlamenti választáson a nagykoalíció pártjai, a jobbközép CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD gyengébben szerepeltek, míg harmadik erővé nőtte ki magát a bevándorlásellenes AfD, különösen keleten. „A német vezetés rögtön a választásokat követő kormányalakítás során nehézségekbe ütközött, az érintett pártoknak ugyanis nem sikerült megegyezésre jutniuk a menekültügyi politika kérdéseiben, így csaknem hat hónapig ügyvezető kormány irányította az országot” – emlékeztetett Halkó Petra. Hozzátette, a nehezen felálló nagykoalí­cióban később kormányválságot idézett elő az Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter közti vita a menekültügyi szabályozásról. „A bevándorlóháttérrel rendelkező személyek által elkövetett bűncselekmények és bántalmazások következtében a német társadalom egyre nagyobb csoportjai rendszeres tüntetések keretében fejezték ki a német kormány migrá­ciós politikájával szembeni elégedetlenségüket” – tette hozzá a szakértő. A szövetségi választások óta lezajlott tartományi voksolásokon az AfD rendre az országos szintet hozza, azonban minden más politikai erő elhatárolódik attól, hogy együttműködjön a jobboldali párttal.

Svédországban jelenleg is patthelyzet van; amint Halkó Petra felidézte, a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon sem a szociáldemokratáknak, sem a konzervatívoknak nem sikerült megnyerniük a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. „A bevándorlásellenes Svéd Demokraták felől nem mutatkozik együttműködésre való hajlam mindaddig, amíg nem biztosított számukra, hogy nem csupán egy koalíció részesei lesznek, hanem ténylegesen is beleszólhatnak a politikai döntésekbe” – mutatott rá. A szakértő szerint a válságos helyzet egyelőre nekik kedvez, hiszen ha új választásokat írnának ki, az előrejelzések alapján megerősödve kerülnének ki. „Bár továbbra is többségben vannak a migrációt támogató csoportok a svéd társadalomban, az etnikai alapon szerveződő bűnözés terjedése és a rendőri tehetetlenség láttán ők is kénytelenek elismerni, hogy problémák vannak a svéd integrá­ciós gyakorlattal” – tette hozzá.

Sikeres irányváltás

A bevándorlásellenes kormányok által irányított tagállamokra térve Halkó Petra rámutatott, 2017 decemberében a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a bevándorlás problémáját felvállalva győzedelmeskedett a választásokon, a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kötött szövetségük megítélése pedig a népszerű intézkedéseknek köszönhetően jelenleg is stabil. Mint mondta: „Akadnak olyan hangok is, amelyek bírálóan lépnek fel elsősorban a külföldi munkavállalók szociális juttatásokhoz való hozzáférésének szigorításával, illetve az ENSZ globális migrációs csomagjának elutasításával kapcsolatban.”

Olaszországban sajátos helyzet alakult ki a tavaly tavaszi parlamenti választások után, ugyanis bár a jobbközép szövetség győzelmet aratott, nem tudott egyben maradni a kormányalakításra. A jobboldali pártok közül a bevándorlásellenes Liga lett a legerősebb, a legjobban szereplő önálló párt pedig a szintén euroszkeptikus, de nem jobboldali Öt Csillag Mozgalom volt. A mostani belügyminiszter, Matteo Salvini vezette Liga végül velük lépett koalícióra, hátrahagyva a Silvio Berlusconi-féle Forza Italiát, amellyel az ötcsillagosok nem voltak hajlandók együttműködni. A bevándorláspolitikát Olaszországban a Liga határozza meg, a markáns választási ígéreteit betartó, szigorú intézkedéseket hozó Salvini alighanem a nemzetközi sajtóban is legtöbbet szereplő olasz politikus.

Ami a visegrádi országokat illeti, Csehországban – magyarázta Halkó Petra – az Andrej Babis vezette kormány elsődleges feladatának tűzte ki az ország érdekeinek védelmét és biztonságának megerősítését, amelynek szerves részeként tekintett az illegális migráció elleni küzdelemre is. Ennek értelmében Csehország a többi visegrádi országgal együttműködve lépett fel a kötelező menekültkvótákkal szemben és utasította vissza az ENSZ migrá­ciós paktumához való csatlakozást. Hozzátette: „A cseh kormányfő töretlenül vezeti a cseh politikusok népszerűségi listáját, mely azt jelzi, hogy mind a cseh parlament, mind az állampolgárok szemében stabil bizalmat élvez.” Lengyelországban – folytatta – a 2015-ben kormányra lépett nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt továbbra is magasan a legnépszerűbb parlamenti erő az országban, és stabilitása még a politikai botrányok (a bankfelügyelet elnökéhez köthető bűnügyi eljárás) által is megingathatatlannak tűnik. „A társadalom körében rendkívül népszerű gazdasági, szociális és családtámogatási intézkedéseket hoztak az elmúlt esztendőkben, továbbá határozottan felléptek az Európai Bizottság által erőltetett bevándorlási kvótával szemben” – mutatott rá. Szlovákiában Peter Pellegrini egykori miniszterelnök-helyettesként vette át a kormány vezetését a Robert Fico lemondásához vezető szlovák belpolitikai válság (újságíró-gyilkosság) következtében, idézte fel a szakértő. Hozzátette: „A kormányalakítást követően a belső feszültségek enyhültek, és Pellegrini kormánya tovább dolgozhatott egy Európa-párti, szociális, szuverén állam fenntartásán. Eszerint a szlovák-kormány jelezte, hogy 1200 menekült ideiglenes befogadására hajlandó ugyan, de olyan tettre semmiképp, amely országának függetlenségét veszélyeztetné, mint például az ENSZ migrá­ciós egyezményéhez való csatlakozás. E döntés társadalmi szempontból nem járt különösebb következményekkel, de a kormányon belül némi feszültséghez vezetett, miután Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter benyújtotta lemondását amiatt, hogy országa nem csatlakozik a megállapodáshoz.”

Kulcskérdés a párbeszéd

Halkó Petra szerint a migrációs kérdéskör Európa-szerte próbára teszi a kormányokat. Rámutatott: általános trenddé vált, hogy a bevándorláspárti államokban komoly társadalmi bírálatok jelennek meg a kormányokkal szemben, és adott esetben kormányválság is kialakul. Hozzátette, hogy ezzel szemben a bevándorlásellenes államokat többségében stabil kormányzás és biztos társadalmi támogatottság jellemzi, amelyre az európai országok korábbi választási eredményei is bizonyítékként szolgálnak.

A szakértő szerint mindez abból következik, hogy ma az európai uniós állampolgárok kimagasló többsége a biztonságot nevezi meg a kormányaikkal szemben támasztott, elsődleges igények között, ám a bevándorláspárti kormányok jellemzően nem folytatnak hatékony párbeszédet vagy egyáltalán nem kommunikálnak kényes kérdésekről a választókkal, a szakadék tehát mélyül az elit és a választók között. A bevándorlásellenes kormányok viszont az országukat és állampolgáraikat képviselik, a közérdek szerint cselekszenek, így a stabil kormányzáshoz szükséges társadalmi támogatottságot is maguk mögött tudhatják – mondta Halkó Petra.


Migránsok támadtak járókelőkre Ambergben

Újabb menekültügyi szigorításokat sürget Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, miután egy csoport menedékkérő járókelőkre támadt a napokban egy bajor kisvárosban. A Bild című német lap szerint Seehofer azt mondta, az Ambergben történt eset „mértéktelen erőszakos túlkapás, amelyet nem tűrhetünk el”. A kisvárosban az MTI híradása szerint szombaton két afgán, egy iráni és egy szíriai fiatalember támadt járókelőkre, és tizenkét embert megsebesítettek. A 17 és 19 év közötti gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba helyezték. „Ha menedékkérők erőszakos bűncselekményeket követnek el, akkor el kell hagyniuk az országunkat” – vonta le a történtek tanulságát Seehofer. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette, hogy javaslatokat dolgoz ki az ügyben a kormány számára.
(HSz)


Ausztráliai táborbezárás, amerikai könnygáz

A csökkenő migráció miatt az ausztrál kormány úgy döntött, bezár két menekülttábort. David Coleman bevándorlási miniszter szerdán közleményben jelezte, hogy a Mel­bourne-ben található maribyrnongi létesítményt azonnali hatállyal bezárják, a sydney-i Blaxland Központot pedig májusig felszámolják.
Cole­man szerint a menekülttáborok bezárása a kormány sikeres migrációs politikájának bizonyítéka. Kedd este egyébként könnygázt vetettek be az amerikai határvédelmi szervek az amerikai–mexikói határon, miután mintegy 150 közép-amerikai migráns megpróbált áttörni, és kövekkel dobálta a határőröket. Az esettel összefüggésben huszonöt embert letartóztattak. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője szerdán a migránsok csoportját „erőszakos csőcseléknek” nevezte.
(HSz)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom