Külföld

Jobb lesz a viszony Washingtonnal

Connie Mack: Diplomáciánk feladata a kapcsolatok megerősítése, nem pedig az, hogy át akarjon formálni más országokat

Donald Trump megválasztott amerikai elnök külpolitikája előnyösebb lesz Magyarország számára – hangsúlyozta lapunknak Connie Mack volt kongresszusi képviselő. Hazánk érdekeinek amerikai képviselője szerint – aki a Századvég Alapítvány szervezésében tartott előadást tegnap Budapesten – a washingtoni diplomácia eddigi tevékenységét a Kongresszusban sem értékelték egyértelműen pozitívan.

Connie Mack 20161213
Connie Mack szerint Donald Trumpnak is fontos a támogatás (Fotó: Varga Imre)

– Mennyiben változhat Donald Trump elnöksége alatt az amerikai külpolitika Magyarország irányában?

– Először is fontos felismerni, hogy nagyon erős a magyar–amerikai kapcsolat, és az is marad. Sajnos vannak néhányan, akik saját politikát akarnak itt folytatni, de ők jó eséllyel nem lesznek részei a következő adminisztrációnak. Szerintem még erősebb lesz a kapcsolat, ezt jelzi, hogy Orbán Viktor kormányfő és a megválasztott elnök már beszéltek egymással telefonon. Ez egy nagyon jó beszélgetés volt, úgy érezték, hogy sok a közös bennük. Ez Trumpnak is fontos, hiszen sokan akarják otthon ráfogni, hogy nincsenek külföldi kapcsolatai. Hasonlóak a politikai nézeteik több kérdésben, például a migrációt illetően, Trump szerint is meg kell védeni a határt, de nem azért, hogy kizárjunk mindenkit, hanem hogy alapos ellenőrzés legyen.

– Sokan úgy értékelik, hogy Trump egy kevésbé intervencionalista külpolitikát készül folytatni a Közel-Keleten. Számíthatunk rá, hogy a régiónkban sem fog az adminisztráció úgy beleszólni a belügyekbe, ahogy az elmúlt néhány évben történt?

– A megválasztott elnök alapvetően nem azt mondta, hogy az Egyesült Államok egyáltalán nem lesz jelen a Közel-Keleten, hanem azt, hogy nem folytatja a Barack Obama és Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes által fémjelzett külpolitikát. Tudom, hogy itt komoly problémát jelentett, hogy Nuland saját politikát folytatott, de ezt Washingtonban is hasonlóan látták. Kongresszusi képviselők is kifogásolták, hogy a külügyminisztériumunknak és a nagykövetségeinknek az lenne a feladata, hogy erősítse a kapcsolatainkat, nem pedig az, hogy át akarja formálni az országokat olyanra, amilyennek szerinte lennie kell. Azért változik a helyzet, sok a jóindulat Magyarország irányában Washingtonban, sokan hálásak a részvételükért a terrorellenes koalícióban.

– Nyom valamit a latban, hogy Orbán Viktor nyáron első hivatalban lévő kormányfőként állt ki Donald Trump mellett?

– Persze. Amikor az ember olyan politikai csatában van, mint Donald Trump volt, akkor persze felfigyel az ilyen dolgokra. Energiát adott neki a tudat, hogy vannak külföldi vezetők, akik bíznak a győzelmében és támogatják.

– A leendő Trump-adminisztráció megváltozott külpolitikája – figyelembe véve az Oroszországhoz való hozzáállását, valamint a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos elképzeléseit – hogyan befolyásolhatja az Európát sújtó bevándorlási válságot?

– Nem feltétlenül értek egyet minden értékeléssel azzal kapcsolatban, hogy hogyan viszonyul Donald Trump Oroszországhoz. Azok, akik még mindig ellene vannak, jobban fel akarják fújni ezt a témát annál, mint amennyit ér valójában. Ugyanakkor nem hiszen, hogy bármi olyasmit látnánk tőle, ami Magyarországot veszélynek tenné ki a migrációs válsággal vagy bármilyen más krízissel kapcsolatban. A megválasztott elnök és a magyar kormányfő elképzelései nagyon hasonlóak.

– Az ön érdekképviseleti tevékenysége meg fog változni a következő ciklusban?

– Folytatni fogom, ahogy eddig is, a magyar ügy képviseletét, a képviselők felvilágosítását. Fontosabb változás, hogy Victoria Nuland és az ő személyes politikája „nem lesz itt”.


Téma az orosz beavatkozás

John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint az orosz hackertámadásokról szóló információkat az Obama-kormány terjeszthette. A republikánus politikus a Fox televíziónak arra hivatkozott, hogy James Comey, az FBI igazgatója Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt elektronikus levelezésének vizsgálatát követően úgy nyilatkozott a sajtónak: nem találtak közvetlen bizonyítékot külföldi titkosszolgálatok esetleges beavatkozására, igaz, volt jele behatolási kísérletnek. Bolton hangsúlyozta: „Kívülről figyelve a dolgokat nem teljesen világos, hogy a Demokrata Országos Bizottság és a Republikánus Országos Bizottság elleni támadásokról szóló információk nem csupán félrevezetésül szolgálnak-e”. A The Hill tegnap arról írt, hogy tíz elektor is részletes nemzetbiztonsági tájékoztatást kért az esetleges orosz beavatkozástól James Clapper hírszerzési igazgatótól, mielőtt december 19-én szavaznának a leendő elnökről. A Politico szerint Hillary Clinton kampánystábja is támogatja a kezdeményezést. (LT)


Bírálják Trump Kína-politikáját

Nem szükségszerűen szolgálja az amerikai érdekeket a Peking és Washington viszonyát több évtizede meghatározó „egy Kína”-politika – mondta a Fox televíziónak Donald Trump megválasztott amerikai elnök azzal kapcsolatban, hogy a múlt héten telefonon beszélt Caj Jing-ven tajvani elnökkel, és ezt Pekingben nem vették jó néven. A hivatalos Kína véleményét közvetítő The Global Times szerint Trump ugyan „ízig-vérig üzletember”, de a diplomáciában naiv és tudatlan. Keng Suang kínai külügyi szóvivő közölte, Pekinget komolyan aggasztja a lehetőség, hogy Trump újragondolná az „egy Kína”-elvet, mivel az a stabil amerikai–kínai viszony alapja. Hangsúlyozta, ez a politika nemcsak a két ország kapcsolatára, hanem az egész ázsiai–csendes-óceáni térség békéjére és stabilitására is hatással van. Az „egy Kína”-elv lényege, hogy Peking szerint Tajvan és a szárazföldi Kína egyazon ország része, amelynek Peking a legitim képviselője. Angela Merkel német kancellár is megszólalt a témában, jelezte, Berlin nem kérdőjelezi meg az „egy Kína”-elvet. (LT)