Külföld

Jean-Claude Juncker: Nem várhatnak az EU előtt álló feladatok

Késedelem nélkül hivatalba lépett az új Európai Bizottság, amelynek legtöbb tagja jelentős politikai tapasztalattal rendelkezik

Komoly viták kísérték az idei uniós tisztújítást, és az alelnöki meghallgatásán csúfosan leszerepelő szlovén Alenka Bratuseket is le kellett cserélni, mégis húsz éve először lépett hivatalba időben az új Európai Bizottság.

Európai Bizottság 20141103
Az Európai Bizottság brüsszeli központi épülete, a Berlaymont (Fotó: ec.europa.eu)

„Itt az ideje, hogy nekilássunk a munkának. Az Európa előtt álló kihívások nem várhatnak. A mai naptól fogva csapatom és jómagam keményen fogunk dolgozni azért, hogy eleget tegyünk ígéretünknek, és új kezdetet teremtsünk Európa számára. E széles körű tapasztalatokkal rendelkező, erős csapattal együtt készen állok arra, hogy az elkövetkező öt évben Európa ügyét szolgáljuk” – így köszöntötte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke november elsején az általa vezetett, aznap hivatalba lépő új testületet, miután éjfélkor lejárt a portugál a José Manuel Barroso-vezette bizottság ötéves megbízatása.

Az Európai Unió javaslattevő és végrehajtó intézménye a volt luxemburgi kormányfő vezetésével az előre meghatározott időpontban, késedelem nélkül lépett hivatalba, amire azóta nem volt példa, hogy 1994-ben, a Jacques Delors vezette bizottság esetében bevezették a biztosjelöltek európai parlamenti meghallgatását.

A május végi EP-választásokkal megkezdődött folyamat ugyanakkor korántsem volt zökkenőmentes. Most először bonyolították le az uniós tisztújítást az unió jelenleg érvényes alapszerződése, a lisszaboni szerződés értelmében, amely a korábbiakkal ellentétben nyomatékosan leszögezi, hogy a parlament választja meg a bizottság elnökét, akit előzőleg az uniós tagállami vezetők (az Európai Tanács) jelölt, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A választási eredményhez való igazodás pontos mikéntjéről nem rendelkezik a szerződés, s ezzel teret is adott annak, hogy a különféle értelmezések miatt egymásnak feszüljenek az uniós intézmények. A nagy európai pártcsaládok az EP-választás kampányában úgynevezett csúcsjelölteket neveztek meg, akiket győzelem esetében az Európai Bizottság elnöki székébe szántak. Legesélyesebbnek a néppárti Juncker mellett Martin Schulz szociáldemokrata EP-elnök számított, végül előbbi pártcsalád a korábbinál kisebb fölénnyel ugyan, de megnyerte az EP-választást. A tagállami vezetők azonban, az EP hangos méltatlankodása mellett, kijelentették, hogy ha automatikusan Junckert választanák, az a parlament hatáskörének lopakodó növelése volna. Az Európai Tanács azonban végül mégis a luxemburgi politikust jelölte a bizottság élére – két tagállami vezető, Orbán Viktor magyar és David Cameron brit kormányfő szavazott ellene.

A négy uniós „csúcspozíció” (a bizottság, a tanács, a parlament elnöke, és a kül- és biztonságpolitikai főképviselő) betöltését „csomagban” tárgyalták az uniós vezetők, ügyelve a kényes pártpolitikai egyensúlyra. Juncker és Donald Tusk lengyel kormányfő személyében néppárti vezetése lett a bizottságnak és a tanácsnak, a parlament élére újraválasztották Schulzot, az uniós „külügyminiszter” pedig az olasz Federica Mogherini lett.5 20141103



Az uniós „kormány” számokban
- A új biztosok közül 9-en egykori kormányfők, 19-en volt miniszterek, 7-en EP-képviselők, 8-an a Barroso-bizottságnak is tagjai voltak.
- A legfiatalabb biztos 41, a legidősebb 64 éves.
- A nők, ahogy az előző bizottságban, 9-en vannak.
- 14 biztos néppárti, 8-an szociáldemokraták, 3-an liberálisok, egy biztos pedig konzervatív.


Kronológia

2014. május 22–25. – Az Európai Néppárt megnyerte az EP-választást.
2014. június 27.  – A tagállami vezetők Jean-Claude Junckert jelölték az Európai Bizottság elnökének.
2014. július 15. – Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta Juncker jelölését.
2014. július 30. – Orbán Viktor Navracsics Tibort jelölte hazánk uniós biztosának.
2014. augusztus 30. – Az Európai Tanács új elnökének Donald Tusk lengyel kormányfőt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig Federica Mogherini olasz külügyminisztert választotta meg.
2014. szeptember 10. – Juncker bejelentette a biztosjelölteknek szánt portfóliókat.
2014. szeptember 29. – Elkezdődött az uniós biztosok meghallgatása az Európai Parlamentben.
2014. október 1. – Az Európai Parlament (EP) kulturális, valamint ipari, kutatási és energiaügyi bizottsága meghallgatta Navracsics Tibort.
2014. október 3. – Navracsics Tibor hat, Vera Jourova 32, Jonathan Hill 23 írásbeli pótkérdést kapott (utóbbinak egy második meghallgatáson is részt kellett vennie).
2014. október 6. – A kulturális bizottság szavazással úgy döntött, hogy Navracsics alkalmas uniós biztosnak, azonban nem a neki szánt portfólióval. Eközben Pierre Moscovici 22 pótkérdést kapott.
2014. október 8. – A szakbizottságok elutasították az energiaunióért felelős szlovén alelnökjelöltet, Alenka Bratuseket, aki másnap visszalépett. Helyére Szlovénia Violeta Bulc kormányfőhelyettest jelölte.
2014. október 16. – Juncker bejelentette, hogy Bulcnak a közlekedési portfóliót szánja, az arra korábban jelölt Maros Sefcovicot pedig energiauniós alelnökké „léptette elő”.
2014. október 22. – Az EP megszavazta Juncker bizottságát.
2014. november 1. – Hivatalba lépett az új Európai Bizottság, amelynek megbízatása 2019. október 31-ig szól.