Járna uniós pénz a határkerítésért

Takács: Hazánk is kéri a támogatást (Forrás: Kormany.hu)

A határvédelmi költségek elszámolásáról tárgyalt tegnap Brüsszelben Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára. Magyarország ugyanis igényt tart arra, hogy az unió hozzájáruljon a határvédelemmel kapcsolatos költségekhez, ahogyan azt több más tagállam esetében is tette.

Takács Szabolcs lapunknak elmondta, az Európai Bizottság Belügyi Főigazgatóságának vezetőivel egyeztetett, akikkel ismertette, mi a politikai és jogi alapja a magyar igénynek. „Magyarország az elmúlt években meghatározó szerepet töltött be az illegális migráció felszámolásában, az ország méretéhez képest rendkívüli erőfeszítéseket tett” – hangsúlyozta. Az államtitkár felidézte, hazánk magyar költségvetésből, a magyar adófizetők pénzén tartja fenn a schengeni övezet külső határának védelmét, és biztosítja, hogy a folyamatos migrációs nyomásnak kitett szerb–magyar határon csak azok léphessenek be, akik megfelelnek a beutazás és a tartózkodás feltételeinek.

„Magyarország nemcsak az uniós kötelezettségeit tartja be, de jelentősen hozzájárul az egész EU biztonságához” – mutatott rá, s emlékeztette tárgyalópartnereit, hogy mintegy egymilliárd euróba kerül a határ védelme. A tegnap megkezdődött tárgyalások – ismertette lapunkkal Takács Szabolcs – arról szólnak, hogy az Európai Bizottság milyen mértékben fog hozzájárulni a Magyarország által határvédelemre áldozott költségek fedezéséhez. A tárgyalások során elmondta, hazánk minden olyan költség megtérítését kéri, amely a szabályok alapján jár, és amely az unió külső határának védelme érdekében elvégzett munka közben felmerült. A bizottsági illetékesek jelezték, vizsgálják Magyarország kérelmét a vonatkozó uniós jogszabályok alapján, figyelembe véve a tagállamok közti egyenlő bánásmód elvét. Mint mondta, jelentősen meg kellene emelni a határvédelemre szánt forrásokat az unióban, de a brüsszeli döntéshozók sokkal inkább az elosztást támogatják.

Takács Szabolcs megerősítette, a magyar kormány álláspontja teljesen világos. „Semmilyen körülmények között nem fogadjuk el a kvótákat, az elmúlt három évben folyamatosan azt mondjuk, a külső határvédelemre kell fókuszálni. Ha az rendben lenne, nem is lenne ekkora baj” – mutatott rá. Emlékeztetett, a határvédelem jelentős költségekkel járt mások mellett hazánknak is, méltányos lenne, ha nem kellene ezt a terhet egyedül viselni.

Röviden

A tartózkodásra jogosult menekültek és migránsok hatékony integrációja előnyére válhatna Európának – mondta tegnap Dimitrisz Avramopulosz az Európai Migrációs Fórum nevű, kétnapos brüsszeli rendezvényen. A helyzet stabilizálódni kezdett az EU külső határain, így itt az ideje, hogy az eddigi „válságdiskurzus” helyett arra koncentráljunk, miként lehetne a migrációt „jó dologgá, valódi lehetőséggé” formálni – tette hozzá.

Törökország kilenc helyszínen összesen százhetvenezer ember ellátását biztosító új menekülttáborokat alakít ki Szíria északnyugati részén – közölte kedden Ankarában Hami Aksoy török külügyi szóvivő.

Megkezdődött tegnap az állam által biztosított ételosztás a migránsoknak az észak-franciaországi Calais-ban – írta az MTI. Az állam ezentúl naponta kétszer oszt majd ételt a kikötővárosban, két helyszínen. (HSz)

A keresztény kulturális örökség védelmének jelentőségéről rendezett konferenciát tegnap Brüsszelben, az Európai Parlamentben az Európai Néppárt vallásközi munkacsoportja. A tanácskozást a munkacsoport társelnöke, Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő nyitotta meg.

„A no-go zónák valósága”

Komoly veszélyt jelentenek a többségi társadalomra a bevándorlók által lakott városrészek a Migrációkutató Intézet szerint, mert ezek az „integráció elsődleges akadályozói, a bűnözés és a radikalizálódás központjai”. Az intézet A no-go zónák valósága című elemzésében kiemelte: e területek olyan „társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívást jelentenek, amelyek együttes jelenléte a tömeges bevándorlás következménye, és a többségi társadalom szétzilálását eredményezi”. Svédországban és Franciaországban több száz olyan terület van, amelyet a rendvédelmi szervek nem vagy csak részlegesen tudnak ellenőrizni – írta az intézet. Az elemzés szerint ki kell mondani: léteznek olyan zónák, ahova az emberek többsége nem léphet be, és nem érvényesek a többségi társadalom normái. Ha a „lakosok zöme békés” is, ezek a területek a bűnözés és a radikalizálódás melegágyai, hatalmas terhet rónak a szociális ellátórendszerre, és állandó veszélyt jelentenek a zavargások és a terrorizmus miatt – fejtették ki az elemzésben.
(UT)

Támadja Orbánt az ENSZ

Megerősítette az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy rasszistának és idegengyűlölőnek tartja Orbán Viktor miniszterelnököt, és nem hajlandó az erre vonatkozó korábbi kijelentései miatt lemondani, ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter követelte tőle a múlt héten – derült ki Zeid Raad al-Husszein kedden kiadott közleményéből. „Az idegengyűlölők és a rasszisták újabban nem zavartatják magukat, köztük például Orbán Viktor sem, aki február elején egy beszédében úgy fogalmazott, hogy nem akarnak sokszínűek lenni úgy, hogy »összekeveredjenek« másokkal” – idézte fel a főbiztos, hogy milyen szavakkal bírálta a magyar kormányfőt február 26-án. Husszein közleményében leszögezte: akkori beszédének minden szava mellett kitart. A főbiztos szerint Orbán február 8-án Veszprémben „egyértelmű rasszista” kijelentést tett, és úgy gondolja, a miniszterelnök „faji” retorikája téveszméken alapul, és korábbi szélsőséges elméletek utódjaként beszél az általa zsarnoknak nevezett magyar kormányfő szavairól.
(UT)