Külföld
Izrael elgáncsolná a megállapodást
VIlágszerte üdvözölték Irán és a hatok egyezségét Teherán atomprogramjáról, Obama elnöknek azonban ingatag a „hátországa”
Irán atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország, Egyesült Államok – és Németország, valamint Irán között csütörtökön született keretmegállapodás Lausanne-ban. A nagyhatalmak ígéretet tettek arra, hogy hatályon kívül helyezik az Egyesült Államok és az Európai Unió által életbe léptetett szankciókat, ha Teherán betartja a megegyezésben vállaltakat. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni. A megegyezés részeként Teherán beleegyezett abba, hogy beszünteti az urándúsítást és nukleáris kutatóközponttá alakítja a fordói föld alatti nukleáris komplexumot.
Mohamed Dzsavad Zaríf iráni külügyminisztert hősként fogadták Teheránban, az utcán ünnepeltek, s nemzeti zászlókat lobogtattak. A keményvonalasok azonban bírálták a megállapodást. Hoszein Sariatmadari, az iszlám köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak a tanácsadója például katasztrofálisnak nevezte az egyezséget, amely a nyugati országoknak kedvez. Egy ultrakonzervatív hitszónok Mohamed Emami-Hasani ajatolláh ugyanakkor azt mondta: határozott, bölcs és nyugodt döntés született.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, hogy a kabinet „egységesen és határozottan elutasítja a keretmegállapodást”. „Az egyezség ahelyett, hogy megakadályozná, kikövezi Irán útját az atombombához” – kifogásolta a nemrég újraválasztott politikus, aki szerint a megállapodás szinte azonnal megszünteti a szankciókat, miközben Irán fokozza agresszióját és terrortevékenységét a térségben és azon túl. Netanjahu „egy jobb egyezményhez elvezető nyomásgyakorlást” ajánlott, hozzátéve, hogy a végleges megállapodásnak magában kell foglalnia Izrael létezéshez való jogának elismerését. „A megállapodás jelentős előrelépés, amely elvezethet az iszlám köztársaság atomprogramjáról szóló tartós megoldáshoz, amely minden utat elzár majd az iszlám köztársaság elől, hogy nukleáris fegyverhez jusson, mindazonáltal nem csökkenti az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy Irán támogatja a terrorizmust és fenyegeti Izraelt” – fogalmazott csütörtök esti telefonbeszélgetésükben Netanjahunak Barack Obama amerikai elnök.
Az iráni nukleáris program korlátozásáról való előzetes megállapodás „riasztó eltávolodást” jelent a Fehér Ház eredeti céljaitól – fogalmazott John Boehner, az amerikai képviselőház republikánus elnöke, aki korábban Obama elnök megkérdezése nélkül hívta meg a kongresszusba beszédet tartani Netanjahut. Az izraeli kormányfő akkor – a republikánusok álló tapsvihara közepette – drámai hangon, határozottan elutasította a megegyezés lehetőségét is Teheránnal. Több republikánus politikus is kilátásba helyezte, hogy mindent megtesz a végső megállapodás megakadályozása, „Amerika védelmében”, hozzátéve, hogy bármilyen megegyezés Iránnal csak addig marad érvényben, amíg Obama az elnök. „Neville Chamberlain jobb megállapodást kötött Adolf Hitlerrel” – fogalmazott Mark Kirk republikánus szenátor, több Irán elleni szankciótörvény társszerzője.
Röviden. Óvatos optimizmus és amerikai olajág
Haszan Róháni iráni elnök: A nagyhatalmak elismerték Irán urándúsításhoz való jogát. Egy kiegyensúlyozott, átfogó megegyezés csak akkor születhet meg, ha a felek betartják az ígéreteiket. Nem csalunk, nem vagyunk kétszínűek. Iránnak nem kell választania a harc és a meghunyászkodás között.
Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király: Reméljük, sikerül olyan kényszerítő erejű végleges megállapodást kötni Iránnal, amely a regionális és globális biztonság és stabilitás erősödéséhez fog vezetni.
Vang Ji kínai külügyminiszter: Jó hír a világnak a lausanne-i keretmegállapodás, amely szilárd alapot képez egy későbbi átfogó egyezményhez.
Laurent Fabius francia külügyminiszter: Amíg mindenről meg nem állapodunk, semmiről sem állapodtunk meg. A szankciók feloldásának menetrendje még nem rendeződött teljesen. A cél az, hogy Irán elnöke arra kötelezze magát, országa már soha többé nem törekszik atomfegyver előállítására.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter: Minden tárgyaló tudja, hogy nincs garancia a tárgyalások sikerére. A megállapodásnak az a célja, hogy javítsa a Közel-Kelet biztonsági helyzetét, nem pedig az, hogy rontsa.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: Reménykeltő a megállapodás, amely a legkiélezettebb problémák megoldásának politikai kereteit jelenti. Nagyon jók az esélyek a végső megegyezésre.
Szíria külügyminisztériuma: Irán sikerrel megvédte az atomenergia békés célú felhasználásához való jogát. A térségbeli és globális feszültségek enyhítésére tett iráni erőfeszítések nyomán létrejött egyezséget további pozitív lépések fogják követni.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma: A megállapodás megnyithatja az utat az Irán és a nemzetközi közösség közötti kapcsolatok normalizálásához, valamint jelentős mértékben hozzájárulhat a közel-keleti térség stabilitásának javításához. Magyarország támogatta és a jövőben is következetesen támogatni fogja az átfogó megállapodás elérését diplomáciai úton.
Háárec izraeli napilap: Obama ellenfelei szerint az elnök akkor is eladta a lelkét az ördögnek, ha olyan egyezményt köt, amelyben Irán szétzúzza teljes nukleáris infrastruktúráját és bejelenti csatlakozását a cionista kongresszushoz.
Ron Ben Jisáj izraeli külpolitikai elemző: Az amerikai elnök olajágat kínált a megállapodást végig támadó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, amelyet annak el kellene fogadnia, és segítenie kellene az egyezség még meglévő hiányosságainak kiküszöbölésében Barack Obamát.