Külföld
Iszlamistáktól tart az osztrák kormány
Kovács Zoltán: Magyarország az Európai Unió külső határának szigorú védelmével fejezi ki szolidaritását a többi tagállammal
„A szolidaritás legfőbb fokmérője az Európai Unió szabályainak maradéktalan betartása” - jelentette ki tegnap Kovács Zoltán kormányszóvivő a brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatón. Elmondta: Magyarország közel két éve képviselt álláspontjával - a határok szigorú védelmével - mára a legtöbb uniós tagország egyetért. S az ország eurómilliókat költött Szerbiával közös határának védelmére, amivel a magyarok Európa védelmét biztosítják. Ezért Magyarország szégyenkezés helyett büszke lehet arra, hogy határvédelmének megerősítésével Európa más országaival vállal szolidaritást - mondta a kormányszóvivő.
„Az unió részéről sajnos nem sok minden történik” – vélekedett Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter, aki a külső határok védelmére kétoldalú államközi megállapodásokat sürgetett az Österreich című napilapnak nyilatkozva. Felidézte, a menekültkérdés európai szintű megoldásának elősegítése érdekében február 8-án a közép-európai országok védelmi minisztereinek tanácskozását tartják Bécsben. A konferencián részt vesznek többek között Szerbia, Bulgária, Románia, Szlovénia, Horvátország, Csehország, Szlovákia és Magyarország illetékesei.
Az Österreich tegnapi számában megjelent felmérés szerint az osztrákok 36 százaléka szerint Ausztriának már egyáltalán nem kellene befogadnia menekültet, 30 százalék úgy véli, hogy 17 ezer menedékkérelmi eljárás, vagyis az idénre meghatározott kvóta kevesebb mint fele indulhatna az országban az idén. A megkérdezettek 13 százaléka jónak tartja a kormány által meghatározott menekültügyi felső határt, 9 százalék pedig nem ért egyet azzal, hogy Ausztria kvótában határozza meg a megindítható menedékkérelmi eljárások számát.
Nemcsak a beáramló migránsok jelentette teher, hanem a radikális ideológiák terjedése is aggasztja az osztrák kormányt. Sebastian Kurz néppárti külügyminiszter szerint a politikai iszlamizmus elleni harcban a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt – tudósított a Die Presse. Egy integrációról szóló rendezvényen Kurz elmondta, körülbelül háromszáz ember van, aki Ausztriából Szíriába vagy Irakba ment az Iszlám Állam oldalán harcolni, s visszatérésekor jelentős biztonsági kockázatot jelent. Kitért arra is, hogy az osztrák törvények és értékek egyértelmű semmibevételére nem eltúlzott toleranciával kell reagálni, hanem egyértelműsíteni kell, hogy Ausztria betartatja a szabályait.
Az iszlamisták jelentette veszélyre figyelmeztetett a Topky.sk hírportálnak nyilatkozva Igor Cibula volt titkosszolgálati főnök is, s felhívta a figyelmet, hogy megemelkedett a radikálisok száma az ausztriai muszlimok között.
A téma újbóli aktualitását az adja, hogy múlt héten Bécsben őrizetbe vettek egy magát az Iszlám Állam hívének valló, 17 éves albán származású fiút, majd Németországban egy feltételezett társát is.Tegnap három év börtönbüntetésre ítéltek egy 23 éves férfit, aki a vád szerint terrorista egyesülésben vett részt.
Terroristák is kihasználhatják a kiskaput
Okmányok ellenőrzése nélkül juthatnak el akár terroristák és bűnözők is vonattal az Egyesült Királyságba, közölte a Daily Mail brit bulvárlap egy vasárnapi online cikkében. A lap több újságírója egy héten át többször utazott Brüsszelből Londonba, kihasználva, hogy a franciaországi Lille megállóhelynél csúcsidőben nem ellenőrzik az első osztályú utasok útlevelét, mielőtt a vonat továbbindulna az Egyesült Királyságba, amely már nem tartozik a schengeni övezethez. Mindössze egyhavi ingázóbérletet vásároltak Brüsszel és Lille között, amivel bármikor utazhattak az Eurostar vonaton. A 240 fontos bérletet megvásárolhatták készpénzben, elég volt egy hotel címét és hamis személyi adatokat megadni hozzá. Ezzel első osztályú jegyet tudtak foglalni tovább az Egyesült Királyságba, a szerelvénynek ezt a részét a hatóságok nem ellenőrizték csúcsidőben, így, ha nem szálltak le Lille-ben, senki nem kérte az irataikat. (HSZ)