Külföld
Ismét megúszta Merkel, de nem lehet nyugodt
Késő estig húzódó tárgyalások után megállapodott hétfőn a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) menekültügyi vitájuk lezárásáról. Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, a CSU elnöke a CDU berlini székházában tartott tanácskozás után az MTI szerint kiemelte, elégedett az elért megállapodással, amely lehetővé teszi, hogy tovább folytassa tárcavezetői munkáját. Hangsúlyozta, hogy a testvérpártok megállapodása révén megakadályozzák az illegális migrációt Németország és Ausztria határán.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke kiemelte: tranzitközpontokat építenek ki az Európai Unió valamely tagországában már nyilvántartásba vett menedékkérők elhelyezésére, és ezekből a központokból szállítják majd vissza őket a regisztráció szerinti tagállamba, ahol az uniós szabályok alapján le kell folytatni menekültügyi eljárásukat. Egyben fokozzák az együttműködést az uniós társországokkal. Így sikerül megőrizni „a partneri szellemiséget az EU-ban, és tenni egy döntő lépést a másodlagos migráció rendezésére és irányítására” – tette hozzá a kancellár.
A megállapodást összefoglaló dokumentum szerint a testvérpártok egyetértésre jutottak, hogy a német–osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni mindazon menedékkérők belépésének akadályozására, akik menekültügyi eljárását egy másik uniós tagországban kell rendezni. Ezért tranzitközpontokat kell kiépíteni, amelyekből visszaszállítják a kérelmezőket az ügyükben illetékes államba. A tranzitzónák zártak lesznek, azt az érkezők menedékkérelmük gyors elbírálásáig nem hagyhatják el. Amennyiben a menekültügyi eljárás lefolytatásában illetékes ország nem hajlandó megállapodást kötni, akkor az adott menedékkérőtől megtagadják a belépést egy Ausztriával kötendő egyezmény alapján.
Horst Seehofer ezek után tegnap bejelentette, hogy már kapcsolatba is lépett Sebastian Kurz osztrák kancellárral, illetve megbeszélést kezdeményez Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel is, és megkezdődnek a tárgyalások Spanyolországgal és Görögországgal is. Lengyelország és Belgium pedig jelezte, hogy kész együttműködni Berlinnel, utóbbi ugyanakkor úgy véli, meg kell várni a megállapodás részleteit.
A CDU és a CSU vezetői még hétfő este tárgyalást kezdtek a kormánykoalíció harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőivel a kancellári hivatalban, nélkülük ugyanis nem tudják bevezetni a tervezett intézkedéseket. Az SPD részéről tegnap jelezték, hogy tárgyalásra érdemesnek tartják a menekültügyi javaslatcsomagot, ami változást jelent 2015-höz képest, amikor a párt egy hasonló, tranzitzóna elnevezésű intézményről tárgyalni sem akart. Az SPD elnök-frakcióvezetője, Andrea Nahles ugyanakkor kiemelte, sok mindent kell még tisztázni a koalíciós partnerek felvetéséről. Az ügyben tegnap estére és ma reggelre hívták össze a koalíciós egyeztető tanácsot.
Szintén tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Strasbourgban azt mondta, első látásra jogszerűnek tűnik a CDU/CSU vitáját lezáró javaslatcsomag. Bennfentes diplomáciai források szerint az EB feltehetően akkor sem utasítaná el a tervezetet, amennyiben azok nem felelnének meg teljes mértékben az uniós szabályoknak.
Szijjártó: Az unión kívüli befogadóállomások kellenek
Óvatosan fogadja a magyar kormány a kötelező kvóták elutasításáról szóló, az EU-csúcson született döntést, ugyanis az Európai Tanács már egyszer határozott erről, ám a miniszterelnökök döntését sima többségi határozattal felülírták a belügyminiszterek – jelentette ki Szijjártó Péter tegnap az M1-en. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanakkor a kötelező kvóták elutasításáról hozott június végi döntés a visegrádi négyek (V4) győzelme. Mint mondta, a V4-ek komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenniük a migránsokat. Mint mondta, sikerként értékelhető, hogy az EU-ban a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása. Látni kell viszont, hogyha ezek a befogadóállomások nem az unión kívül jönnek létre, akkor nem lehet teljes körű a határvédelem – tette hozzá. A miniszter szerint a tagállamoknak, illetve az unió egészének önmagának kell eldöntenie, kikkel akar együttélni.