Külföld
„Időre van szükség a sikerek eléréséhez”
Radikalizációról és a terrorelhárításról szervezett konferenciát az Antall József Tudásközpont
A legnagyobb fenyegetés, mellyel ma a világ szembenéz, a terrorizmus, mely nem ismer határokat, sem vallást, sem nemzetiséget – jelentette ki kedden Boda József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dékánja az Antall József Tudásközpont Terrorellenes küzdelem külhonban és határainkon belül elnevezésű konferenciáján. Az eseményen Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője ehhez kapcsolódóan hozzátette, az országok vezetőinek mindent meg kell tenniük az állampolgárok védelméért.
A konferencia első panele a terrorelhárítási módszerekről és eljárásokról szólt. Az eseményen Mark M. Lowenthal hírszerzési elemző, egyetemi oktató kijelentette, nem minden muszlim terrorista, de azok a merénylők, akik jelenleg a legnagyobb veszélyt jelentik a világ számára, a muszlim vallás követői. Mint mondta, a terrorista csoportokkal szemben el lehet érni sikereket, ehhez azonban türelem kell, ami a demokráciában kevés van, az viszont optimizmusra ad okot, hogy a történelem során még sosem győzedelmeskedtek a terroristák.
Ezt követően Alfred Rolington szakértő elmondta, a világháló megjelenésével a radikális eszme hirdetése is sokkal egyszerűbbé vált. Hasonló vonalon folytatta a témát Marie-Helen Maras adjunktus, aki az Iszlám Állam közösségi médiahasználatáról szólva elmondta, a terrorizmus egyfajta színház, mely érzelmet akar kelteni.
Hozzátette, a közösségi platformokról ki lehet szorítani az Iszlám Államot, ehhez azonban időre és pénzre van szükség.
A konferencia második részében felszólaló Kristina Eichhorst, a Konrad Adenauer Alapítvány koordinátora a németországi radi-kalizáció kapcsán elmondta, a 2013-as és 2014-es évben a hatóságok szerint 920 német állampolgár utazott Irakba vagy Szíriába az Iszlám Állam oldalán harcolni, és eddig körülbelül háromszázan tértek vissza. Emellett jelenleg körülbelül hatszáz olyan, Németországban élő emberről tudnak, aki potenciális terrorista, de a rendőrségnek nincs kapacitása arra, hogy mindenkit folyamatosan megfigyeljen.
Az esemény utolsó felszólalója, Kovács Attila docens a visegrádi négyekről szólva elmondta, a térségben kevésbé jellemző a radikalizáció, viszont az iszlamofóbia Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban is egyre erőteljesebben van jelen.
Hatszáz dzsihadistát tart nyilván Belgium
A terrorista harcosok belga adatbázisában összesen 629 dzsihadistát tartanak nyilván, közülük 276-an jelenleg is Szíriában harcolnak az Iszlám Állam oldalán, és onnan ez idáig 121 dzsihadista tért vissza Belgiumba – közölte tegnap a La Libre Belgique című napilap. A beszámoló szerint a 2015 óta működő rendszerben azok szerepelnek, akik tagjai vagy szimpatizánsai valamely terrorista tevékenységet végző, illetve tervező belga vagy külföldi csoportnak, továbbá az egykori és jelenlegi szíriai harcosok, valamint olyanok, akiknél felmerült a gyanú, hogy csatlakozni kívánnak valamely terrorszervezethez, vagy kísérletet tettek arra, hogy Szíriába utazzanak harcolni. A lapban közzétett táblázat szerint a szélsőséges nézeteket vallóként vagy az Iszlám Állam katonájaként számontartottak legtöbbje, 271 fő Brüsszelben lakik. A felsorolt harcosok közül mindössze 44-en vannak börtönben.