Külföld
Horvátország nem bír a migránsokkal
Rendkívüli uniós csúcsot tartanak jövő szerdán, a Brüsszel által támogatott kvótaterv frontországgá tenné Magyarországot is
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk rendkívüli uniós csúcsot hív össze jövő szerda estére az migrációs válság megvitatására. A távirati iroda által idézett diplomáciai források szerint a tanácskozáson a migránsok kiindulásai országainak és Szíria szomszédjainak támogatásáról is szó lesz, nem csak a százhúszezer menekült befogadására vonatkozó kvótatervről, amelyről a hét elején egyeztek meg elvi szinten a belügyminiszterek. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén tegnap megszavazta a javaslatot, amely a Fidesz delegáció szerint a jelenlegi formájában elfogadhatatlan volt, ugyanis bár Magyarország elvi szinten nem zárkózik el a helyzet megoldását szolgáló menekültügyi mechanizmus tárgyalásától, nem kíván frontországgá válni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – a Pintér Sándor belügyminiszterrel és Dimitrisz Av-ramopulosz migrációs ügyekért felelős biztossal közösen tartott – sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar kormány nevében arra tett javaslatot, hogy az EU hozzon létre egy európai erőt a görög határok megvédésére. Ennek érdekében Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna. Hozzátette, az uniónak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és ott új táborokat is létrehozhatna, ha kell. Ezekben az esetekben kell kvótákat alkalmazni, mert ekkor van értelme – hangoztatta Szijjártó Péter. Avramopulosz arra kérte Magyarországot, folytassa az együttműködést az EU-val, hogy közös és tartós megoldást találjanak a jelenlegi válságra, mert az nem fog rövid időn belül megoldódni. Megjegyezte: nem mindig értenek egyet a Magyarország által alkalmazott módszerekkel, a „falak” ideiglenes megoldást jelentenek, mert azt a célt szolgálják, hogy más irányba tereljék a bevándorlók áramlatát. A görög határvédelem hiányosságait firtató magyar megjegyzésekre drámai hangú közleményben reagált Konsztantinosz Kutrasz külügyi szóvivő, aki szerint országa mindent megtesz a helyzet kezelése érdekében, a magyar hatóságok pedig erőszakosan a „balkáni aknamezőkre” lökik vissza a menekülteket. Szijjártó Péter tegnap többször is közleményekben utasította vissza a röszkei események miatt hazánkat ért vádakat, elfogadhatatlannak nevezte, hogy mások mellett az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein is olyan kritikát fogalmazott meg, amely teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy brutális támadás érte a migránsok részéről a magyar rendőrséget és a magyar határt.
Napokkal a szerb-magyar határ lezárása után jelentősen megnőtt a a Horvátországon áthaladó migránsok száma, Kolinda Grabar-Kitarovic államfő este már arra kérte a hadsereget, álljon készenlétben. Szerda reggeltől csütörtök délutánig hétezer-háromszáz illegális bevándorló érkezett az országba, a horvát–szerb határ menti Tovarniknál egy csoport délután már áttörte a rendőrségi kordont és gyalog indultak el a nyugatra. Az M1, a helyi sajtó és a segélyszervezetek is arról számoltak be, hogy elfogyott a víz és az élelmiszer, nem tudják ellátni a migránsokat. Ranko Ostojic belügyminiszter bejelentette, Zágráb arról tájékoztatta az UNHCR-t és az uniót, hogy nem képes több migránst fogadni. Mint mondta, annyian lépték át a határt, hogy az már az ország biztonságát veszélyezteti.
Ferenc pápa Szíria és Irak borzalmairól
A fájdalom óceánjának nevezte Szíriát és Irakot tegnap Ferenc pápa a katolikus egyház humanitárius tevékenységét végző Cor Unum Pápai Tanács és más humanitárius szervezetek tagjaival találkozva. A Szentatya emlékeztetett, hogy Szíriában és Irakban a keresztény és a muzulmán közösségek évszázadokon át kölcsönös tiszteletben éltek egymás mellett. Ugyanitt „ma viszont tagadják a keresztények és más vallási kisebbségek jelenlétének jogát egy erőszakos fundamentalizmus nevében, amelyet a vallásból eredeztetnek” – mondta. Hozzátette, hogy a Szíriában és Irakban zajló borzalmak az egész világ szeme láttára történnek, és a térségben kialakult humanitárius válság „mindannyiunk lelkiismeretéhez szól”. Ferenc pápa kijelentette: a nemzetközi közösség képtelen megfelelő megoldást találni.