Külföld
Homályos ígéretek Athén bevételéhez
A baloldali populista Sziriza szociáldemokratává szelídült vezére, Alekszisz Ciprasz hiteles kívülállóból lehet görög kormányfő
Görögországban január 25-én előre hozott parlamenti választásokat tartanak, a Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) várható győzelme pedig Európa-szerte nagy visszhangot kelt. Tavaly májusban Alekszisz Ciprasz már megnyerte az európai parlamenti választásokat, ez pedig Brüsszel és Berlin számára is vészjósló volt, noha a formáció már csak nevében szélsőséges. Megalakulásakor még a Görög Kommunista Párthoz hasonlították, mára azonban a programja fokozatosan szociáldemokratává szelídült.
Ciprasz minden erre irányuló törekvése ellenére még mindig nem „puhult” elfogadható miniszterelnök-jelöltté. A baloldali politikus a minap azt ígérte, megválasztása esetén kemény tárgyalások árán fogják garantálni Görögország „valóban méltányos részvételét az euróövezetben”, visszacsinálja a nemzetközi hitelezők által Görögországra kényszerített reformokat, és újratárgyalja a mentőcsomag-egyezményt. Ezek az ígéretek már önmagukban sem biztatók az országnak adott kétszáznegyvenmilliárd eurós mentőcsomagot felügyelő, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által alkotott „trojka” számára. A Sziriza népszerűségét növelte, hogy az emberek a mentőcsomagot hibáztatják a megszorítások, a szegénység és a csökkenő bérek miatt.
Beszédének másnapján a Der Spiegel német hetilap arról írt, hogy a német kormány szerint csaknem elkerülhetetlenné válik Görögország kilépése az eurózónából, ha megválasztása esetén Ciprasz nem fogja magát tartani az elvárt költségvetési fegyelemhez, és nem fizeti vissza az ország adósságait. Berlinben úgy látják, hogy az eurózónában – annak 2012-es válsága óta – elegendő reformot hajtottak végre ahhoz, hogy a görög kilépés kezelhető legyen. Angela Merkel kancellár nevében szóvivője, Georg Streiter mindenesetre úgy nyilatkozott: a német kormány azt várja, hogy Athén teljesíti szerződéses kötelezettségeit a trojkával szemben. Annika Breidthardt, az Európai Bizottság egyik szóvivője pedig közölte: Görögországnak a valutaunióhoz való tartozása visszavonhatatlan.
A görög probléma súlyos, de nem tragikus – fogalmazott a France24-nek Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank korábbi elnöke. Szerinte az euró bevezetése óta folyamatosan deficitbe vezette Görögországot a rossz gazdaságpolitika, és Athén elvárta a világ többi részétől, hogy finanszírozza a túlköltekezését. Trichet hozzátette: nem megszorításokról kell beszélni, hanem az egyensúlyhoz való visszatérésről. Görögországot jelenleg a jobbközép Új Demokrácia (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) nagykoalíciója kormányozza, ők egy friss felmérés szerint huszonhat, illetve 3,5 százalékra számíthatnak az előre hozott választásokon. Utóbbiból a napokban vált ki Jeórjiosz Papandreu volt kormányfő vezetésével a Demokratikus Szocialisták Mozgalma (Kinima), az új párt négy százalékot is kaphat.
Az ellenzék fő ereje a Sziriza, amely legalább harminckét százalékkal könnyen nyerhet is január 25-én. A szociáldemokrata Folyó (Potami) 6,5, a Görög Kommunista Párt (KKE) 5,5, a szélsőjobboldali Arany Hajnal 4,5, a nagyobbik kormánypártból két éve kivált Független Görögök (ANEL) pedig három százalékra számíthat.
Antonisz Szamarasz jelenlegi jobboldali kormányfő és Ciprasz két külön világot képvisel, és még csak nem is elsősorban a különböző politikai nézeteik miatt. Íliász Nikolakopulosz, az Athéni Egyetem professzora a Guardiannek arról beszélt, hogy a hatvanhárom éves Szamarasz a stabilitás jelképe, nemzetközi támogatás áll mögötte. Egyúttal tagja annak a hagyományos görög politikai elitnek, amelyet sokan felelősnek tartanak az ország válságáért. Görögország leghíresebb magániskolájába járt, egy sor idegen nyelven beszél, szemben az építőmérnökként végzett Ciprasszal, aki pártja népszerűségének növekedésével párhuzamosan csiszolja angoltudását. Nikolakopulosz szerint a negyvenéves politikus „új játékos”, aki kívülről került a görög politikába, viszont nagyon ambiciózus és gyorsan tanul. Kívülállósága hiteles kritikussá teszi, ugyanakkor világosan nyomon követhető, hogy ahogy a hatalom elérhető közelségbe került a Sziriza számára, a párt populista retorikájából eltűntek a legradikálisabb követelések. Ezeknek Ciprasz leginkább a kezdetekkor vette hasznát, amikor meg akarta gyengíteni a PAME szakszervezeti mozgalommal százezres tömegtüntetéseket szervező kommunista pártot.
Seehofer: Nem viselkedhetünk tanítómesterként!
A német kormány dilemmái
Az európai sajtóban több helyen is fenyegetésként értékelték azokat a berlini kijelentéseket, amelyek kilátásba helyezték, hogy Görögország kilépése az eurózónából elkerülhetetlenné válik, ha egy esetleges Sziriza-kormány nem tartja be a költségvetési fegyelmet és a „trojkával” kötött megállapodást.
Horst Seehofer bajor miniszterelnök a Die Weltnek nyilatkozva figyelmeztetett mindenkit, hogy ne avatkozzon be a görög választási kampányba. Mint mondta, Németországnak van hajlama arra, hogy őrködjön más országok felett. „Helyesen tesszük, ha feltételekhez kötjük a segélyt”, de most „nem kellene tanítómesterként viselkednünk” a görögökkel – fogalmazott a CSU vezetője.
Hasonlóan nyilatkozott Ralf Stegner, az Angela Merkel vezette jobbközép CDU-val és bajor testvérpártjával nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) főtitkár-helyettese is, aki szintén úgy látja, hogy nem kellene beavatkozni a görög választásokba. Pártjának vezetője, Sigmar Gabriel alkancellár korábban kijelentette: Görögországnak maradnia kell az eurózónában, Berlint azonban nem lehet zsarolni. A szociáldemokrata párt több politikusa is a „merkeli” irány ellen szólalt fel ebben az ügyben.
A valutaunió elhagyásának forgatókönyve jó megoldás Görögország számára – vélekedik az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt egyik vezetője. Bernd Lucke eddig két társával együtt egyenrangú társelnökként vezette a pártot, nemrég azonban javasolta, hogy térjenek át az elnök és három alelnök modellre. A szervezet vezetési válságba került emiatt, ennek hátterében az áll, hogy összeütközött a Lucke-féle mérsékelten euroszkeptikus, konzervatív, gazdasági kérdésekben liberális nézeteket képviselő szárny, és a radikális jobboldali vonulat, amelyet a két másik társelnök, Frauke Petry és Konrad Adam képvisel.
Délről induló lázadást vizionált a Liberation
A vörösök, mint madárijesztők
Tóth Loretta
„Kísértet járja be Európát… Az Európai Unió több fővárosában is hallatja hangját egy baloldali radikális mozgalom, amelynek eszméi szerint a Kommunista kiáltvány híres első mondata újra aktuálissá válik” – írta a Liberation című balliberális napilap hírportálja a Sziriza, Podemos… Szélvihar Dél-Európa felől címmel közölt cikkében. A lap szerint az európai kontinens északi részén előretörő unió- és bevándorlásellenes, szélsőjobboldali pártok mellett – amelyek többnyire jól megélnek a szolidaritás megtagadásából – délen, egy vörös színekben pompázó lázadás emelkedik egyre feljebb. Mint írták, ez a „lázadás”, amely Brüsszeltől Berlinig „madárijesztőként” söpör végig, bár az európai vezetés által kiszabott megszorító intézkedések ütemét elutasítja, az adósságtörlesztést és az eurózónát mégsem tagadja meg. „A demokráciát nem lehet zsarolással erőltetni” – idézte a szerzőpáros a Sziriza vezetőjét, majd hozzátette: Pablo Iglesias, a spanyol Podemos nevű baloldali párt vezetője szerint a cél, hogy „elpusztítsák” Európa és a Nemzetközi Valutaalap elnyomását. Megjegyzik továbbá, hogy nagy különbség van a pártok programja és retorikája között. Számos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a január 25-i görög választások legnagyobb esélyese a Sziriza, a hatalom „közelsége” azonban egyúttal azt jelenti, hogy felülvizsgálják ambícióikat. Mint írták, a Sziriza számára már nem kérdés például az euró elhagyása. „Egy időben volt olyan erő, amely a drachma visszatérését szorgalmazta. Ez a kérdés azonban mostanra megoldódott: maradunk az euróövezetben” – idézték a cikk írói George Sztathakist, aki várhatóan a Sziriza pénzügyminisztere lesz.