Külföld
Hofer nem akar központosítást
Népszavazást írna ki az osztrák elnökjelölt, ha csorbulna a szuverenitásuk
Hofer hangsúlyozta, ha megnyeri a december 4-re halasztott államfőválasztást, azt semmiképp sem kell úgy tekinteni, hogy az emberek Ausztria EU-tagsága ellen szavaztak volna. Hozzátette ugyanakkor, hogy két tényező késztetné őt az osztrák EU-tagságról vallott nézeteinek megváltoztatására. Az egyik az, ha a jövőben döntés születne Törökország felvételéről az Európai Unióba, a másik pedig az, ha Nagy-Britannia kilépésére válaszul az EU döntéshozatali szerkezete a jelenleginél központosítottabbá válnék a tagállami parlamentek jogköreinek csorbításával, és ha az EU-t e folyamat eredményeként úgy irányítanák, mint egy országot. Hofer szerint ebben az esetben Ausztriában is népszavazást kellene tartani, mert ez alkotmányos változást jelentene.
Egy osztrák lapinterjúban a decemberi választással kapcsolatban azt mondta, biztos benne, hogy a voksolás rendben lezajlik. Az államfőválasztás második, májusban tartott fordulóját követően az FPÖ visszaélésekre hivatkozva – egyebek között a levélszavazatok idő előtti felbontása miatt - jogi úton támadta meg az eredményt. Az alkotmánybíróság helybenhagyta a szabadságpárti beadványt. Elrendelték, hogy október másodikán ismételjék meg a választást, amit aztán a belügyminisztérium december negyedikére halasztott a szavazócédulák gyártása miatti probléma miatt. Az első fordulót áprilisban nagy fölénnyel megnyerte Hofer, a másodikban, májusban a levélszavazatok fordították meg a végeredményt a zöldpárti Alexander Van der Bellen javára. A szoros küzdelemben Hofer 31 ezer szavazattal maradt alul. Hofert arról is kérdezték, hogy egyes felmérések szerint közkedveltebb, mint az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache. Mint mondta, szerinte nem szabad elfeledkezni arról, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként Strachénak hangsúlyosabban kell megnyilvánulnia, mint az államfőválasztás jelöltjének.
Egy osztrák lapinterjúban a decemberi választással kapcsolatban azt mondta, biztos benne, hogy a voksolás rendben lezajlik. Az államfőválasztás második, májusban tartott fordulóját követően az FPÖ visszaélésekre hivatkozva – egyebek között a levélszavazatok idő előtti felbontása miatt - jogi úton támadta meg az eredményt. Az alkotmánybíróság helybenhagyta a szabadságpárti beadványt. Elrendelték, hogy október másodikán ismételjék meg a választást, amit aztán a belügyminisztérium december negyedikére halasztott a szavazócédulák gyártása miatti probléma miatt. Az első fordulót áprilisban nagy fölénnyel megnyerte Hofer, a másodikban, májusban a levélszavazatok fordították meg a végeredményt a zöldpárti Alexander Van der Bellen javára. A szoros küzdelemben Hofer 31 ezer szavazattal maradt alul. Hofert arról is kérdezték, hogy egyes felmérések szerint közkedveltebb, mint az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache. Mint mondta, szerinte nem szabad elfeledkezni arról, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként Strachénak hangsúlyosabban kell megnyilvánulnia, mint az államfőválasztás jelöltjének.