Külföld
Hidegháború és politikai játszma a Közel-Keleten
Bár Rijád és Teherán szemben állása meghatározza a térséget, egyelőre más vívja meg helyettük a csatákat – elemzők szerint az összecsapás elhúzódó háborút szülne
Az Irán és Szaúd-Arábia közötti „közel-keleti hidegháború” kezdete az 1979-es iráni forradalom idejére tehető, és azóta is zajlik kisebb-nagyobb intenzitással. A kilencvenes években a Szaddám Huszein vezette Irak kiegyensúlyozó szerepet töltött be, de 2003 óta Rijád és Teherán már szinte csak egymással néz farkasszemet a térségben.
Jelenleg is több közvetett politikai és katonai proxyháború zajlik – amikor nagyobb hatalmak kis országok életébe avatkoznak bele, de egymással nem vívnak – Irán és Szaúd-Arábia között. Irak az Iszlám Állam gyors térnyerése után sodródott menthetetlenül az iráni érdekszférába: Teherán és az általa kiképzett síita milíciák támogatásával sikerült legyőzni a terrorista államalakulatot, a tönkrement iparú és mezőgazdaságú országba pedig iráni cégek termékei áramlottak be. Libanonban a szintén Irán támogatását élvező Hezbollah vette át a politika irányítását, most már hivatalosan is, hiszen a pár nappal ezelőtti választásokon a szervezet és szövetségesei többséget szereztek a libanoni törvényhozásban. Szaúd-Arábia egyértelműen vesztésre áll a politikai játszmában. Ugyanakkor Marokkó szinte biztosan Rijád utasítására jelezte a diplomáciai kapcsolatok megszüntetését Iránnal. Szaúd-Arábia elhivatottságát jelzi Teheránnal szemben, hogy még Izraelhez is hajlandó volt közeledni.
Jemenben és Szíriában sem közvetlenül ütköznek meg a két állam csapatai, de jól látszik, hogy melyik konfliktusban kit támogatnak fegyverekkel, pénzzel és kiképzőkkel.
A két fél hadseregének felépítése nagyban eltér egymástól, így egy közvetlen háborúban valószínűleg teljesen más taktikát alkalmaznának – írta a Foreign Policy külpolitikai folyóirat online portálja egy esetleges konfliktust elemző cikkében. 2017-ben Szaúd-Arábia 69 milliárd dollárt költött védelmi kiadásokra, ez a harmadik legtöbb a világon Washinton és Peking után. És azt jelenti, hogy Rijád többet költ hadseregére, mint Oroszország. Összehasonlításul: Irán a 2016-os évben körülbelül tizenhárommilliárd dollárt költött ugyanerre a célra. Szaúd-Arábia sokkal modernebb harci repülőgépekkel rendelkezik, és előreláthatólag nagyon gyorsan lesöpörné az égről Irán légierejét, ugyanakkor a szárazföldi erők létszámában Teherán áll jobban, és hadserege sokkal több tapasztalatot szerzett az elmúlt években különböző konfliktusokban, például az aszimetrikus hadviselés terén.
Viszont az iráni haderő technikailag eléggé elmaradott, köszönhetően többek között a rengeteg szankciónak, amellyel az évek alatt sújtották az országot, és hiába rendelkezik viszonylag sok ballisztikus rakétával, Szaúd-Arábiát amerikai Patriot elhárítórendszerek védik a pusztítástól. Az elemzők szerint évekig elhúzódó konfliktusra lehetne számítani, ami valószínűleg Rijádnak kedvezne nagyobb anyagi erőforrásai és kiterjedt szövetségesi rendszere miatt. Emellett sok múlik azon, hogy a térségben érdekelt nagyhatalmak hogy taktikáznak.