Hidegháború Kárpátalján

Nehéz körülmények, növekvő veszély – életkép a határ túloldaláról (Fotó: Hegedüs Róbert)

Ha a magyar állam, az egyházi és a civil szervezetek nem lennének jelen, sok közösség egyszerűen elsorvadna – mondta az Origónak Brenzovics László. A KMKSZ elnöke, egyben az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője kifejtette: évtizedek óta most támogatja először érezhetően az anyaország a kárpátaljaiakat. El is kél a segítség, mert a régió lakóit a szovjet időkből maradt reflexekre rájátszva könnyen félemlíti meg Kijev titkosszolgálati megfigyeléssel és a határátkelőknél állandósult vegzálásokkal. Az ukránok egyébként Kozák–2018 néven igen barátságtalan módon hadgyakorlatot is tartanak a magyar határnál. Brenzovics kifejtette, ha Ukrajna a NATO és az EU irányába törekszik, illene ennek megfelelően is viselkednie.

A Karpatalja.ma honlapon egyébként Csernicskó István nyelvész alaposan kivesézte az első olvasatban csütörtökön elfogadott – tehát még bármeddig, bármilyen módosításnak kitehető – új nyelvtörvényt. Az új jogszabály, mint mondta, kiterjeszti az ukrán mint államnyelv használatát, miközben visszanyesi a kisebbségi nyelvekét. A beterjesztői azt hajtogatják, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot egy másik törvény szabályozza majd – ami önmagában is álságos dolog, mert az államnyelv kizárólagos használatát számos helyen már rögzítik a nyelvtörvénnyel – amely törvényt nem sietnek beterjeszteni, hiszen mégsem írhatják le nyíltan a nemzetközi vállalásaikkal teljesen szembemenő, kirekesztő rendelkezéseket. Csernicskó arra is rámutatott: ahogyan az oktatási törvényben, ebben is „sok végrehajthatatlan, nyelvészetileg és jogilag abszurd dolog van kodifikálva”. Kiemelte az ukrajnai törvények általános, gumitörvény jellegét: bár ma is törvény rögzíti, hogy az állami hivatalnokoknak, köztisztviselőknek ismerniük kell az államnyelvet, de ennek még például Arszen Avakov belügyminiszter sem felel meg. A nyelvész hangot adott azon nézetének is, hogy egyszerű belpolitikai kampányfogásról van szó az elnökválasztások közeledte miatt.

Időközben a cseh sajtó is foglalkozni kezdett a kérdéssel, a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap Kárpátalja nyolcvan évvel ezelőtti visszafoglalása kapcsán pedzegette Budapest esetleges területi igényeit, s kiemelte, hogy a magyar útlevelek osztogatása elvileg Szlovákiában is tilos. A Právo című baloldali független lap pedig az ukrajnai magyar útlevélbizniszt emelte ki cikkében, hozzátéve, a magyar hatóságok próbálják megakadályozni az ehhez hasonló visszaéléseket.