Külföld

Hiába kampányol jól Le Pen, kiüthetik a májusi fordulóban

A terrorelhárítással bizonygatják Hollande-ék, hogy rendet tudnak tartani

Egységfront sorakozott fel Emmanuel Macron mellett a francia elnökválasztás május 7-i fordulójában – bár a radikális Marine Le Pen ügyesebben vágott bele a második megmérettetésbe. Közben a terrorelhárítás „felébredt”, sikerült két év után őrizetbe venni több embert a Charlie Hebdo elleni merényletek kapcsán, ez is egyfajta üzenet.

Emmanuel Macron 20170427
Emmanuel Macron mögött egységfront sorakozott fel (Fotó: Reuters - Pascal Rossignol)

Váratlan események tarkítják a francia elnökválasztás két fordulója közötti intenzív kampányidőszakot. Amellett, hogy az egykori szocialista gazdasági miniszterből lett centrista elnökjelölt, Emmanuel Macron azt állítja, hogy orosz hackerek kibertámadást indítottak a párt ellen – ezt egyes szakértők alátámasztják, de Moszkva konzekvensen tagadja –, munkába kezdett a terrorelhárítás is. Egy szerdai akcióban négy, hétfő óta tíz személyt vettek őrizetbe, köztük olyanokat, akiknek fegyverbeszállítóként lehetett közük Amédy Coulibali Montrouge-beli rendőrgyilkosságához és a zsidó üzletben lezajlott véres túszdrámához.

Az ilyen – tudatosan vagy nem tudatosan – időzített fellépésnek mindig van üzenet jellege: eszerint a szocialista Francois Hollande elnök és a kormány az utolsó percig teszi a dolgát, nem kell a radikális jobboldali Le Penre szavazni, hogy megvédjen minket – mondta el lapunknak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő szerint korai lenne főesélyest hirdetni; bár a felmérések szerint a Nemzeti Front elnökjelöltje jobban indította a második fordulós kampányát, mint Macron, s a korábbi rendőrgyilkosság és az elhárított merényletek is az ő retorikáját igazolják, ugyanakkor a legtöbb, már kiesett jelölt Le Pen ellenében foglalt állást. A voksok húsz százalékát megszerző jobboldali Francois Fillon és a szintén konzervatív egykori elnök, Nicolas Sarkozy is Macron támogatására szólított fel, utóbbi szerint Le Pen puszta továbbjutása is „politikai földrengést”, megválasztása és programja pedig súlyos következményeket jelentene; Hollande pedig kifejezetten a radikális politikus elleni mozgósításra kérte fel a kormánytagokat.

Ezzel szemben – mint erre a szakértő emlékeztetett – a szintén csaknem húszszázaléknyi voksot szerző, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon egyik megmaradt jelölt támogatására sem buzdította híveit. Így Soós szerint a hozzá hasonlóan unió-, globalizáció- és elitellenes programot hirdető Le Pen innen csakugyan számíthat támogatókra – nem véletlenül próbált ebbe az irányba is kommunikálni a Nemzeti Front jelöltje. A legújabb felmérések szerint egyébként Macron 61, Le Pen 39 százalékon áll.