Hétszeres tömeg jön a Balkánon

„Nagyon-nagyon intenzív” munka zajlik a migrációs válság hatékonyabb kezelése érdekében, és az uniós vezetők „készen állnak” egy rendkívüli uniós csúcstalálkozó megtartására – emelte ki a német kancellár pénteken Berlinben a dán kormányfővel folytatott megbeszélése után. Angela Merkel elmondta, hogy Németország és Franciaország belügyminisztere, valamint az Európai Bizottság a menekültügyi rendszer átalakítását célzó javaslatokon dolgozik. „Szerencsére nagyon nagy német–francia egyetértés van az ügyben” – tette hozzá. Merkel szerint a Földközi-tenger térségében már „jelentősen javult a helyzet”.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter csütörtökön este Nürnbergben újságíróknak arról beszélt, hogy az idén több mint hatszáz százalékkal emelkedett az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon Németországba érkező menedékkérők száma tavalyhoz képest, miközben a Földközi-tenger felől jövők száma csupán öt-tíz százalékkal lett nagyobb éves szinten. Elmondta, hogy naponta átlagosan hétszázötven-nyolcszáz ember áramlik Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül Németország felé. Többségük Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik, de vannak köztük pakisztániak és eritreaiak is. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) munkatársai az idén már eddig is több menekültügyi eljárást folytattak le, mint tavaly egész évben, amikor százhuszonkilencezer eljárásban hoztak döntést. Az elfekvő ügyek száma még mindig kétszázezer felett van – mondta Thomas de Maiziere.

A BAMF szóvivője, Edith Avram lapunknak megerősítette, hogy a Szíriából érkező menedékkérőkkel szemben nem alkalmazzák a dublini egyezményt, azaz nem toloncolják vissza őket abba az uniós országba, amelyben először regisztrálták őket. Mint mondta, ez nem kötelező érvényű szabály, hanem irányelv. Július végéig mindössze százharmincegy szíriai állampolgárt fordítottak vissza.

Az év eleje óta már több mint háromszázezer menekült választotta az életveszélyes földközi-tengeri utazást, hogy Európába jusson – közölte pénteken Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. Fleming kiemelte, hogy közülük mintegy kétszázezren Görögországban, további száztízezren pedig Olaszországban értek partot.

A megélhetési bevándorlók előtti kapuzárást és a menekültek befogadását sürgette Sandro Gozi, az olasz kormány európai uniós ügyekért felelős államtitkára az Il Messaggero című római napilapban pénteken megjelent interjúban. Gozi szerint az illegális megélhetési bevándorlók előtt „be kell zárni a kapukat”, a politikai menekülteket viszont be kell fogadni. Hozzátette, hogy a megoldás nem lehet falak emelése, az Auschwitz utáni Európa azért született, hogy ledöntse a falakat.

Tavaly több mint 81 ezer menedékkérelmet adtak be Svédországban, ezzel a jómódú skandináv állam a bevándorlók második legnépszerűbb célországa. Svédország nagyvonalú ország, befogadja, képzi, integrálja a menedékkérőket. Svédország nem csak a külföldről érkezetekkel nagylelkű, tiszteletben tartja mindenki minden létező másságát, politikai korrektsége legendás. Nos, hát ez a Svédország tavasszal összeszedte minden emberségét és nagylelkűségét, és azt írta levélben az árva, húszéves, értelmi sérült Wilhelm Fruzsinának, aki egyetlen rokonával két éve élt Svédországban, hogy üljön fel egy Magyarországra tartó repülőgépre, és menjen Isten hírével. A magyar külügy feladatán messze túlmenően hónapokig tárgyalt, egyezkedett, a Fruzsinának járó ellátást is kifizette volna a svédeknek. Wilhelm Fruzsina túl nagy anyagi megterhelést jelent a svéd államnak, amelynek döntéshozói jobban tennék, ha most nagyon mélyen elszégyellnék magukat.