„Hazugságlista” az uniós baloldaltól

Elfogadta strasbourgi plenáris ülésének szerdai napján az Európai Parlament (EP) a szociáldemokraták, liberálisok, zöldek és a baloldaliak által jegyzett határozatot Magyarországról. Az erősen kritikus határozat felszólította az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható vizsgálatát. A képviselők szerint „rendszerszinten romlott a helyzet a jogállamiság és az alapvető jogok” terén, például a véleménynyilvánítás szabadsága, a migránsok emberi jogai, a civilszervezetek korlátozása, a romák, zsidók és szexuális kisebbségek jogai, az alkotmányosság működése, az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége terén. Elbukott a két módosító arról, hogy az EP kezdeményezze a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak szóló, indoklással ellátott javaslat elkészítését az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítására hazánkkal szemben.

Az EP plenáris ülése június tizedikén fogadott el egy határozatot Magyarország ellen, amelyben – akkor elsősorban a migrációt érintő nemzeti konzultáció miatt – felkérte az Európai Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg Magyarországot, emlékeztetett Gál Kinga, az Európai Néppárt alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a bizottság eleget tett a kérésnek, s írásban meg is válaszolta a parlamentnek, hogy sem a jogállamisági mechanizmus, sem az alapszerződés hetes cikkelye alapján nem látja okát annak, hogy eljárást indítson hazánk ellen, ezt azonban a baloldal nem hajlandó tudomásul venni. Minden eljárásjogi szabályt megszegve tűzték újra napirendre Magyarországot Gál Kinga szerint, aki megjegyezte, a most elfogadott jelentés mögött álló többség az objektivitás látszatára sem ad. Az elfogadott határozat egy hazugságlista, amely mentén újabb vizsgálatra szólítják fel a bizottságot. A fideszes EP-képviselő példátlannak nevezte, milyen gyűlölködő hangnemben íródott a határozat, többek között például a képviselők „elégtétellel veszik tudomásul” a Magyarországot érintő újabb kötelezettségszegési eljárást. Gál Kinga szerint a semmilyen jogkövetkezménnyel nem járó politikai nyilatkozattal példát akarnak statuálni Magyarországon a bevándorlókat illető következetes politikája miatt. „A kicsinyes bosszú megnyilvánulása ez a határozat, semmi több.”

Ujhelyi István MSZP-s képviselő közleményben jelezte, a szocialista frakciótól „kiszavazva” tartózkodott, hogy „ne büntessék Magyarországot Orbán bűnei miatt”. A Fidesz EP-delegációja arra mutatott rá, hogy míg korábban a magyar baloldali képviselők szerepét az ilyen határozatokban csak valószínűsíteni lehetett, addig a zöldpárti frakcióban helyet foglalkozó PM-es Jávor Benedek az egyik szerzője a dokumentumnak.

2 perces interjú: Georg Mayer, az Osztrák Szabadságpárt EP-képviselője

– Támogatták valamelyik határozati javaslatot Magyarországról?

– Dehogy. Osztrák politikusként jól emlékszem, hogyan járt el velünk szemben az Európai Unió, amikor pártom, az FPÖ koalícióban kormányzott a néppárttal. Nem mondhatja meg az EU, hogy neki melyik kormány tetszik, és melyik nem, arról csak a választók dönthetnek. Legalább háromszor-négyszer vitáztunk már Magyarországról, amióta 2014-ben megválasztottak, pedig a magyar kormány csak azt teszi, ami a dolga: a magyar emberekért politizál. Pontosan ezt akarjuk mi is tenni Ausztriában.

– Már Lengyelország is célpont.

– Nagyon megsértődtek itt azon, hogy Varsóban eltették az uniós zászlókat. Szerintem ez elfogadható jelképe volt annak, hogy a saját állampolgáraikat helyezik előtérbe.

– Van összefüggés az EP Magyarországot illető eljárásai és a most indult polgári kezdeményezés között?

– Ez itt így működik, ha valamit nem tudnak végigvinni hivatalosan, akkor bevetnek egy másik intézményt, hogy elérjék a céljukat. Úgy akarják beállítani, mintha civilekről lenne szó, de ez nem igaz.

– Nemrég kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az Altus-ügyben. Mit szól hozzá, hogy „lengyel szálon” folytatódik az ügy?

– Az EB olyan cégnek ad megbízást,  olyan céget támogat, amelyik egy aktív ellenzéki politikus tulajdonában van, aki pedig a saját jövedelméből támogatja a pártját. Ez elég egyértelmű képlet. Meg kell találni a módját, hogyan lépjünk fel ez ellen.