Külföld
Hazánkba kergeti Berlin a németeket
„Nem minden helytelen, amit Magyarország tesz a menekültválságban”
„Nem minden helytelen, amit Magyarország tesz a menekültválságban” – erősítette meg korábbi nyilatkozatát Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter csütörtökön egy berlini sajtóbeszélgetésen az M1 tudósítójának kérdésére. Schäuble szerint Európa egyesülése nem sikerülhet, ha „minden nap reggeltől estig másokat kritizálunk”. Inkább arra kell összpontosítani – folytatta a tárcavezető – hogy „a lehető legjobban elvégezzük feladatainkat”. Felidézte, a német újraegyesítéskor, a Kohl-kormány belügyminisztereként felelős volt az NDK-val folytatott kapcsolatokért, így sok fiatalabb német politikusnál jobban érti az egykori keleti tömb országai lakosságának érzésvilágát és a vasfüggöny leomlásához fűzött reményekkel kapcsolatos csalódottságot. Ez a csalódottság nem minden esetben indokolt ugyan, de azért „nem kellene folyton szidni szomszédainkat, barátainkat, hanem meg kell próbálni megértéssel viszonyulni irántuk” – fogalmazott Schäuble.
A Bayerische Rundfunk bajor tartományi közszolgálati televízió arról közölt riportot, hogy egyre több német telepedik a Balatonhoz a német kormány menekültpolitikája miatti elégedetlenség és a menekültektől való félelem miatt. Tavaly szeptember óta új jelenség tapasztalható a német ügyfelek körében: a menekülés a menekültek elől – fogalmazott egy ingatlanközvetítő, aki szerint tíz német ügyfél közül nyolc a menekültek miatt akar kivándorolni Magyarországra. A német kivándorlók értékelik, hogy a Balaton környékén nagy német közösség él, jó a klíma, hosszúak a nyarak és olcsó az élet. Újabban viszont az is számít nekik, hogy a magyar lakosság túlnyomórészt keresztény, és „alig vannak migránsok” – írták a riport összefoglalójában, amely szerint a németek cserébe megbékélnek azzal, hogy Magyarország európai összevetésben a szegény tagállamok közé tartozik. A riportban egy nyugdíjas házaspár arról beszélt, hogy nincs bajuk azzal, ha Németország menekült családokat fogad be, de ők főleg nagyon sok fiatal férfit látnak, ez pedig megrémíti őket. A német informatikus Michael Müller az Alternatíva Németországnak támogatója hazájában, a riportban elmondta, itt nagyobb biztonságban érzi magát, otthonában viszont ha bemegy a belvárosba, alig hall helyes németséggel elmondott mondatokat. A riport ugyanakkor bírálta a magyar migrációs politikát, amiért az elmúlt ősszel „menekültek ezrei ragadtak a főváros szívében”.
„Emberi jogi ipar” csábítja a migránsokat
Görögországi befogadóközpontokba, hotspotokba látogatott az Európai Parlament alapjogi (LIBE) bizottságának küldöttségével Janice Atkinson, a jobboldali Nemzetek és Szabadság Európája frakció brit tagja, aki korábban többször is járt a Calais-ban kialakított illegális „dzsungelben”. Az EP-képviselő szerint távolról sem igaz, hogy a török–uniós megállapodás megoldotta volna a migrációs válságot. A frakció képviselőivel közös brüsszeli sajtótájékoztatóján Atkinson elmondta, a görögországi táborokban nem tesznek különbséget a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között, és az „emberi jogi ipar”, azaz a különböző civil szervezetek azt az üzenetet közvetítik, hogy a határok nyitva vannak. Felidézte, a küldöttség vezetője, a DK-s Niedermüller Péter „nagyon veszélyes dolgokat mondott”, azt mondta, hogy „a határaink nyitva vannak”. Atkinson szerint ugyanezt mondják az embercsempészek is, és ha ez az üzenet a politikusoktól eljutna a migránsokig, miközben a határok zárva vannak, zavargások fognak kitörni a táborokban.
Röviden
Egyiptomon keresztül indulhat az újabb bevándorlóroham Európába
- A Die Welt szerint az unióban nagy az aggodalom amiatt, hogy Egyiptom az EU felé igyekvő menekültek egyik legnagyobb tranzitországává válhat. „Konkrét jelek mutatják, hogy erősödik a migráció Egyiptom felől” – mondta a Die Weltnek egy név nélkül nyilatkozó vezető uniós diplomata. Az átrendeződés miatt több tagország – köztük Olaszország és Franciaország – sürgeti, hogy terjesszék ki Egyiptom és Kréta felé az EU Sophia elnevezésű tengeri küldetésének műveleti területét. A terv görög vétó miatt nem került a külügyminiszterek hétfői tanácskozásának napirendjére.
- Az Európai Unió sürgősségi menekültáttelepítési mechanizmusának teljesítése alól egyéves felmentést szavaztak meg Svédország számára az Európai Parlament képviselői a csütörtöki plenáris ülésen – közölte az uniós parlament. Az indoklás szerint a EU-tagországok közül a lakosság arányához képest Svédország fogadta be a legtöbb védelemre szorulót. Az uniós áttelepítési mechanizmus keretében Svédországnak 5727 menekültet kell befogadnia. A skandináv ország a menekültek váratlanul magas száma és érkezésük erőteljes növekedése miatt kérte az áthelyezés felfüggesztését a maximális időszakra, tizenkét hónapra.
- A görög-macedón határnál lévő Idomeninél kialakult sátortábor kiürítése befejeződött, s az akció, amelyet a hét elején kezdtek meg a görög hatóságok, nem követelt erőszakot - közölte csütörtökön Nikosz Toszkasz görög polgári védelemért felelős miniszter a görög állami televízióban (ERT). „A kiürítési akció befejeződött, s erőszakmentesen folyt le” - jelentette ki Toszkasz. „Közel s távol nem látni egyetlen migránst” - erősítették meg helyszínen lévő riporterek, akiket a hatósági akció kezdete óta első ízben engedtek a tábor területére. A Macedóniával fontos összeköttetést jelentő vasútvonalat is akadálymentesítették, a sínekről sátrakat és szemetet takarítottak el.
- Újabb, migránsokkal teli hajó borult a tengerbe a szicíliai szorosban csütörtökön: az első információk szerint legkevesebb harmincan életüket veszítették. Az újabb hajótragédia a líbiai partoktól harmincöt mérföldnyire történt. A Líbia partjairól Olaszország felé tartó, fából készült hajón mintegy százan utaztak. A mentést az olasz parti őrség koordinálta az EuNavforMed elnevezésű európai katonai művelet helyszínre siető, különböző nemzetiségű hadihajóinak és helikoptereinek segítségével.