Hazánk sosem támogatta a kvótát

Két nappal az október 2-i kvótanépszavazás után a Demokratikus Koalíció szóvivője, Gréczy Zsolt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy választ kaptak az Európai Tanács (ET) elnökétől azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor kormányfő „megszavazta-e a kvótát”. Donald Tuskot, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő ET elnökét Molnár Csaba, a DK elnöke kérdezte, a lengyel politikus pedig megerősítette, hogy a magyar miniszterelnök is támogatott egy ehhez kapcsolódó határozatot. Gréczy szerint Orbán – hasonlóan a tanács összes többi tagjához – egy olyan dokumentumot írt alá, amely szerint „valamennyi, tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belül történő áthelyezésekre vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve”. A DK nem először bírálta a miniszterelnököt azzal, hogy ellentmondás mutatkozik az aláírt dokumentumok és a kormány migrációs politikája között – már az idén februárban és márciusban is jelezte, hogy a kormányfő aláírta az említett EU-csúcsok következtetésnek nevezett záródokumentumát, ami egyébként nem jogszabály.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányfő pontosan mit támogatott és mit nem támogatott a migránsok elosztásáról, lapunk Kovács Istvánt, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatóját kérdezte. Kovács felidézte, hogy „az Európai Tanács 2015. június 26-án döntött negyvenezer, Olaszországban és Görögországban lévő migráns tagállamok közötti önkéntes szétosztásáról, uniós szakzsargonnal élve, a relokációjáról”. Mint mondta, „az ülésen heves vita bontakozott ki, hogy a szétosztás önkéntes vagy kötelező legyen”. A diskurzusnak az vetett véget – folytatta Kovács –, hogy a magyar miniszterelnök bejelentette: megvétózza a dokumentumot, ha az új mechanizmus nem önkéntes lesz.

Az önkéntes relokáció, dacára a tagállamok által tett vállalásoknak, érdemben nem valósult meg. A kötelező kvóta gondolata tavaly ősszel fogalmazódott meg, Francois Hollande francia államfő egyenesen úgy fogalmazott, hogy azoknak, akik nem osztozkodnak az európai értékközösségben – azaz nem támogatták az elosztást – el kell gondolkodniuk azon, hogy helyük van-e az Európai Unióban.

Az Európai Tanácsban nem lehetett keresztülverni a kötelező kvótát, így többségi szavazással „a belügyminiszteri tanács 2015. szeptember 22-én már kötelező relokációról döntött Magyarország és más tagállamok ellenszavazatát figyelmen kívül hagyva” – magyarázta Kovács István. Hazánk, Szlovákia és Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy az semmisítse meg a jogellenes döntést. „Amíg azonban a bíróság nem mondja ki, hogy a szeptemberi döntés anyagi és eljárásjogi okok miatt érvénytelen volt, addig egy jogilag kötelező döntésről van szó” – magyarázta. „Olyan ez, mint amikor Gyurcsány Ferenc kormánya 2007-ben olyan nyereségadót vetett ki a vállalkozásokra, amelyet akkor is meg kellett fizetniük, ha veszteségesek. Bár mindenki tudta, hogy az elvárt adó alkotmányellenes, ettől az még egy jogilag kötelező érvényű jogszabály volt egészen addig, amíg az Alkotmánybíróság meg nem semmisítette” – idézte fel.

Kovács szerint tehát a Gyurcsány Ferenc pártja által mostanában gyakran idézett ET-dokumentumban szereplő mondat sem állít ennél többet. „Egyszerűen azt deklarálja, hogy a relokációs döntések jogilag kötelező érvényűek. Ez nem politikai, hanem ténykérdés. Ettől függetlenül sem a magyar, sem a szlovák, sem pedig a lengyel kormány nem állt el a bírósági eljárástól, amelytől azt várják, hogy megsemmisítse a döntést” – szögezte le. „Mindez persze nem változtat azon, hogy a formálisan kötelező érvényű döntést senki sem hajtja végre, még azon tagállamok sem, amelyek megszavazták” – jegyezte meg.

---

- Nicolas Sarkozy volt francia államfő, aki 2007 és 2012 között töltötte be ezt a funkciót, s aki a jövő évi elnökválasztás egyik jobboldali jelöltje, a múlt pénteken bejelentette, hogy megválasztása esetén referendumot ír ki a bevándorlók automatikus családegyesítési jogának felfüggesztéséről és a titkosszolgálatok által megfigyeltek egy részének elzárásáról. Sarkozy elmondta, hogy fel kell függeszteni a családegyesítéshez való automatikus jogot, miután a demográfiai robbanás meg fogja duplázni Afrika lakosságát harminc éven belül.

- A Matteo Renzi vezette római kormány elhibázott politikájának tulajdonítja az olasz partokra érkezők számának többszörösére emelkedését az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S)a pártot vezető Beppe Grillo blogján vasárnap megjelent bejegyzés szerint. Amióta Matteo Renzi a miniszterelnök, háromszorosára emelkedett az Olaszországban kikötő migránsok és a Földközi-tengerbe veszett emberek száma is. Az olasz ellenzéki párt politikusai hangsúlyozzák, hogy az olaszországi befogadóállomások az „összeomlás” szélén állnak.

- Európa éveken át nem látta el a feladatát, ezért kell többet tenni a határellenőrzési feladatok ellátásában – nyilatkozta tegnap Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF). A tárcavezető kijelentette: Ausztria elvégzi a határellenőrzési munkálatokat.

- Tervezett bombatámadás gyanúja miatt nagyszabású rendőri akció zajlott szombaton a szászországi Chemnitz városában. Biztonsági források szerint a történteknek iszlamista háttere van. Délutáni hírek szerint egy huszonkét éves szíriai férfi a gyanúsított, és a rendőrök egy megostromlott lakásban több száz gramm rendkívül veszélyes robbanóanyagot találtak. A német rendőrség tegnap délután előállította egy repülőgép utasát a berlini Tegel repülőtéren. Az Eurowings légitársaság utasszállítójáról lekísért férfi és a körözés alatt álló szíriai közt „bizonyos hasonlóság” állt fenn – erősítette meg a légitársaság és a német szövetségi rendőrség. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy tényleg a szíriairól van-e szó.