Hazánk időben lépett, kulcsfontosságú a nyitás Afrika felé

Öt alapvető külpolitikai problémát fejtett ki a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma szakmai konferenciahetének megnyitóján a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta, a magyar diplomácia helyzetét az ukrajnai konfliktus, az unió keleti partnerségi programjának problémái, a térség gazdasági kihívásai, a terrorizmus és a bevándorlás is nehezítik.

Az ukrán válsággal kapcsolatban kiemelte, hogy annak hatását ma még csak kevesen képesek felmérni, a szankciópolitika ugyanakkor bántóan leegyszerűsítő megközelítés, amely a megoldás szikráját sem kínálja. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az európai szankciók és az arra hozott válaszlépések milyen óriási kárt okoznak a magyar gazdaságnak. Ami a keleti partnerséget illeti, az abban résztvevő országok demokratikus berendezkedését illetően úgy fogalmazott, hogy „Európa sem lehet képmutatóbb, sem visszahúzódóbb”, mint az Egyesült Államok a Kubával való kapcsolatainak rendezésében. A gazdasági kihívásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy békeidőben működik, de az új világrend kialakulása idején már nem az unió nagyon lassú belső döntési mechanizmusa.

Az Iszlám Állam elleni rendkívül széles nemzetközi koalíció Szijjártó szerint semmilyen eredményt nem ért el, ezért fokozni kell a közös erőfeszítéseket. A migrációval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem menekültválságról, hanem bevándorlási válságról van szó, hiszen az érkezők nem az életüket mentik, hanem jobb élet reményében indulnak útnak Nyugat-Európába. A külügyminiszter szerint elsősorban az okokat kell megszüntetni, ennek része, hogy meg kell teremteni a békét Szíriában, az egységes kormányzatot Líbiában, és olyan fejlesztési támogatást kell adni a közel-keleti és afrikai államoknak, amelyek révén hazájukban maradnak ezek az emberek. Kitért arra is, hogy „véget kell vetni a nyitott határok politikájának”, azaz hogy tíz- és százezrek vándorolnak európai országok között, iratok nélkül úgy, hogy megtagadják az együttműködést a helyi hatóságokkal.

Szijjártó Péter előzőleg felszólalt a 2. Budapest Afrika Fórum megnyitóján is. Kiemelte, hogy – az Afrika és Latin-Amerika felé irányuló – déli nyitással Magyarország időben lépett, egy új külpolitikai irányvonal mellett tette le voksát, és bár ez komoly viharokat keltett, vitákat generált, mára világossá vált, indokolt, hogy Magyarország pragmatikus, a külgazdasági eredményekre fókuszáló külpolitikát folytasson. Új világrend van kialakulóban, minden országnak több súlyos kihívással kell szembenéznie. Ez az új világrend a pénzügyi, politikai, oktatási, gazdasági és tudományos élet valamennyi szereplőjét komoly megújító lépésekre, változásokra sarkallja – magyarázta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a bevándorlási válság kezelése érdekében szoros és hatékony együttműködésre van szükség Európa és Afrika között, mert a jelenlegi helyzet egyik félnek sem jó, hiszen a válság Európát lassan megoldhatatlan helyzet elé állítja, a távozó emberekkel pedig Afrika elveszíti azt a jelentős erőforrását, amelyre a fejlődését alapozhatná. A statisztikák szerint a szubszaharai térségben legalább tizenkét és fél millió belső menekült van, ők állnak a legközelebb ahhoz, hogy úgy döntsenek, elindulnak Európa felé. Olyan európai–afrikai együttműködésre van szükség, amely úgy segíti az afrikai országok gyors növekedését, hogy azok vonzó célponttá váljanak azoknak, akik arra kényszerülnek, hogy elhagyják az otthonukat – közölte. Hozzátette: a helyzetet nehezíti a klímaváltozás, a terrorizmus és a szegénység, valamint azok a félreértelmezett európai nyilatkozatok, amelyek meghívást jelentenek a nehéz körülmények között élőknek, hogy elinduljanak Európa felé.