Hatvanmillió elvándorló afrikai

Migránsok egy boszniai táborban – több útvonalon is érkeznek (Fotó: Reuters - Dado Ruvic)

Míg 1980-ban még csak 477 millió ember élt Afrikában, ez mára 1,288 milliárdra emelkedett, 2050-re pedig 2,5 milliárdra fog nőni – írta az Origo.hu a Voice of Europe (VOE) portálra hivatkozva. Miközben az elmúlt 38 évben Afrika lakossága 811 millióval növekedett a masszív kivándorlás ellenére, addig Németország népessége az erőteljes bevándorlás következtében is csak 4 millióval nőtt, 78 millióról 82 mil­lióra emelkedett – veti össze az Origo a népesedési adatokat. Afrikában az egy nőre jutó gyerekek száma jelenleg 4,7, miközben a globális átlag 2,5 – írja az portál.

Összehasonlításul az Európai Unióban ez az érték 1,58, Magyarországon pedig 2017-es adatok alapján átlagosan 1,45 gyerek jut egy nőre. Ha sorba állítjuk a világ országait ennek az értéknek a mentén, akkor a CIA világadatbankja alapján az első harmincba csak két nem afrikai ország fér be: Afganisztán, és Kelet-Timor. Természetesen az Origo és a VOE számai túlzóak, hiszen egyszerűen a mai értékkel elszámolnak 2050-ig, és tudjuk, hogy az afrikai kontinens jelentős részének már ma is gondot jelent ellátni élelemmel és vízzel a lakosságot, de a tendencia akkor is rendkívül aggasztó. Az Origo Niger lakosságát a mai húszmillióval szemben a 2100-es évre 960 millióra becsüli, miközben az ország területének jelentős része sivatag.

Afrikában a fejletlen orvostudomány miatt néhány évtizede a megszületett gyerekek többsége nem élte meg a felnőttkort, a nyugati segélyek és orvosságok beáramlása miatt ma viszont ők is normális életkort érhetnek el, a kulturális sajátosságok következtében azonban még mindig sok gyereket vállalnak a helyi nők – írja az Origo, és nagyon helyesen rámutat, hogy a gazdaság, főleg a mezőgazdaság teljesítménye nem tudja tartani a lépést a demográfiai robbanással. Ebből is sejthető, hogy Afrika lakosságát nem elég csupán felszorozni a mai termékenységi mutatókkal, ugyanakkor nem kell egymil­liárd lakosú Nigerrel riogatni ahhoz, hogy beláthassuk, a kontinens népességének növekedése hatalmas problémát jelent Európa számára. A brit Védelmi Minisztérium 2016-os jelentése szerint 2020-ig hatvanmillió ember hagyhatja el a szubszaharai térséget az elsivatagosodás és a vízhiány miatt.

Ezek a számok még nem tartalmazzák a polgárháborúk elől menekülőket: például az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) Közép-afrikai illetékese tegnap közölte, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban minden negyedik embernek el kellett menekülnie otthonából a 2013-ban kezdődött véres összecsapások miatt.

Eközben a Deutsche Welle arról számolt be, hogy Drezdában két rendőr és egy biztonsági őr sérült meg egy befogadóközpontban, amikor ötven bevándorló a rendőrökre támadt, mert azok megpróbáltak beavatkozni két bevándorlócsoport konfliktusába. Az osztrák kormány pedig az integrációt próbálja elősegíteni azzal, hogy csökkenti a szo­ciális alapjuttatásokat azon külföldiek és menekültek számára, akik nem tudnak jól németül, és a háromnál több gyermeket nevelő nagycsaládosok alapjuttatá­sait is megnyírbálja. Sebestian Kurz kancellár szerint az intézkedés célja a munkavállalásra való ösztönzés.