Hatásos a népakarat kinyilvánítása

Bár az Országgyűlés által elrendelt népszavazás nem érintheti a tavaly szeptemberben elfogadott tanácsi kvótahatározatot, annál van sokkal veszélyesebb uniós javaslat is, amelyre a referendum kihatással lehet – mutatott rá az Alapjogokért Központ. Hozzátették: a népszavazás eredménye csak a jövőre vonatkozhat, visszaható hatállyal nem bírhat. A kvótahatározat jogszerűségéről magyar indítvány nyomán az Európai Unió Bírósága fogja kimondani a végső szót. A beadványhoz a szlovákok is csatlakoztak.

A központ elemzői szerint az Európai Bizottság több olyan javaslattal is előállt, amely felső határ nélkül irányozná elő a kényszerbetelepítést, központosítaná a menekült- és bevándorláspolitikát, s súlyos pénzbüntetéssel sújtaná az abban részt venni nem akaró tagállamokat. Ezen kényszerbetelepítési javaslatokra pedig, ha azokat a népszavazást követően fogadná el az unió, a referendum eredménye vonatkozni fog. Mindez nyilván fontos érv lehet, hogy a népszavazást minél hamarabb folytassa le hazánk.

Ez egyelőre az Alkotmánybíróságtól (AB) függ, amelynél egy magánszemély megtámadta a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, az indítvány megalapozatlan. Ráadásul az AB a népszavazási kérdés kapcsán csak eljárási hiányosságokat vizsgálhat, tartalmiakat nem. Szánthó cáfolta a beadványban szereplő kifogást, miszerint a kérdés nem tartozik a parlament hatáskörébe, ezért nem is dönthetett volna róla. Semmi sem zárja ki ugyanis a törvényhozás jogalkotói kompetenciáját ebben a kérdésben. Az igazgató azt is vitatja, hogy nemcsak a törvényalkotási bizottságnak, hanem az Európai Ügyek Bizottságának is részt kellett volna vennie a határozat részletes vitájában. A parlamenti autonómia része, hogy egy-egy előterjesztést milyen testület vitasson meg – húzta alá. Megerősítette, hiába az Európai Unió javaslatáról van szó, egy eredményes népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettség annak belső jogi végrehajtására vonatkozna.

Ha az AB helyt adna a beadványnak, akkor arra utasíthatja a Házat, hogy a hiányosságokat kiküszöbölve hozzon új határozatot a népszavazás elrendeléséről. Ez azt eredményezheti, hogy a népszavazás, illetve annak kiírása későbbre tolódhat.