Külföld

Határvédelmet sürget Bajorország

„Würzburg után nem lehet folytatni az eddigi gyakorlatot” Joachim Herrmann szerint – Ausztria kordont emelne a határunkra

Kordonnal terelnék az osztrák hatóságok a migránsokat a magyar határon, a bajor belügyminiszter pedig határőrizetet és gyorsabb menekültügyi eljárásokat sürget a würzburgi baltás támadás után. Joachim Herrmann szerint sok hibát elkövetett az illetékes hivatal.

menekült
Még szigorúbb határellenőrzés vár a menekültekre (Fotó: Reuters/ Guglielmo Mangiapane)

Legfeljebb harminc kilométeres kordont húzna fel a magyar határnál Ausztria, ha megindulna a menekültáradat – jelentette be tegnap Helmut Greiner, a burgenlandi rendőrség szóvivője. Hasonló, két és fél méter magas terelőkordonokat akarnak felállítani elmondása szerint, mint amilyeneket a repülőtereken vagy nagyobb sporteseményeken használnak. Egy korábbi közlés még arról szólt, hogy Burgenland északi és déli részén 50-50 kilométeres kerítés építését készítik elő. Greiner elmondta, az érintett földterületek tulajdonosainak nagy része beleegyezne abba, hogy a rendőrség szükség esetén négy kilométer széles szakaszon bérbe vegye földjüket. Vannak azonban kevésbé együttműködő tulajdonosok is, ha velük nem sikerül megegyezésre jutni, úgy több intézkedésre, például a hadsereg bevonásával végzett szigorított ellenőrzésre lehet majd számítani. Hangsúlyozta, az osztrák hatóságok szorosan együttműködnek a magyar szervekkel. A kordonok az emberek biztonságát hivatottak majd szolgálni, „arról van szó, hogy az emberek a lehető leggyorsabban és biztonságosan továbbhaladjanak” – fogalmazott a szóvivő. A burgenlandi-magyar határszakaszon április 25-től végeznek ellenőrzést, július 4-től pedig szigorították az átkelőknél tartott vizsgálatot.

Nenad Ivanisevic szerb szociális ügyi államtitkár tegnap elmondta, szerb szakértők szerint miként lehetne megakadályozni, hogy százak várakozzanak a szerb–magyar határon. „Szerbián az év eleje óta több mint százezren haladtak át, ami azt bizonyítja, hogy az úgynevezett balkáni útvonal hivatalosan ugyan igen, de gyakorlatilag nem zárult le” – mutatott rá Ivanisevic, aki a szakértőkre hivatkozva felvetette, megakadályozható lehetne a feltorlódás, ha a migránsok nem a magyar tranzitzónába belépve, hanem a szerbiai befogadóközpontokban adhatnák át menedékjogi kérelmüket.

A würzburgi baltás támadás miatt szigorúbb határellenőrzés mellett foglalt állást tegnap Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrségnek a határon fel kell tartóztatnia az érvényes iratok nélkül érkező vagy a személyazonosságukat igazolni nem tudó embereket, és ellenőriznie kell őket a tárcavezető szerint. „Würzburg után nem lehet folytatni az eddigi gyakorlatot”
– nyomatékosította. Felidézte, hogy a hétfői támadás 17 éves elkövetője már több mint egy éve Németországban volt, ügye mégsem haladt előre a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál (BAMF), ezért gyorsabban kell lefolytatni az eljárásokat. „Nem hallgatták meg, és ujjlenyomatot sem vettek tőle” – emelte ki.

Az észak-rajna-vesztfáliai Mön­chen­gladbachban eljárás indult három tizenéves fiú ellen, aki szexuálisan zaklatott, többek között tapogatott hasonló korú lányokat a strandon. Egyikük bevándorló családból származó német állampolgár, a másik kettő felnőtt kísérő nélkül érkezett afganisztáni menedékkérő.


Hónapokig tervezgetett a nizzai merénylő

A francia nemzeti ünnepen Nizzában lecsapó terrorista hónapokon át tervezte a terrortámadást, és legalább öt tettestársa volt – közölte csütörtökön Francois Molins párizsi ügyész. Molins elmondta: a tunéziai Mohamed Lahouaiej Bouhlel „támogatóktól és cinkostársaktól” kapott segítséget. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter tegnap bejelentette, hogy a merénylet miatt felkérte a rendőrségi felügyeleti szervét a tengerparti városban a nemzeti ünnep estéjén elrendelt biztonsági intézkedések kivizsgálására. „A felkérés az áldozatokat és a hozzátartozóikat megillető átláthatóság és igazság érdekében történt” – írta. A francia szenátus nagy többséggel jóváhagyta a rendkívüli állapot fél évvel történő meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a nemzetgyűlés heves vita után hajnalban fogadott el.