„Határvédelem nélkül nem megy”

Az Európai Unió története legkomolyabb válságát éli át, és súlyos vitákat generál a migrációs helyzet, de Magyarország kormánya és Ausztria külügyminisztériumának az álláspontja sok ponton egybevág – állapította meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter osztrák kollégájával közös budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, Sebastian Kurz javaslatai egy irányba mutatnak a magyar Schengen 2.0 tervvel. Ahogyan azt Szijjártó is kiemelte, a néppárti osztrák külügyminisztérium a magyarhoz hasonló, szigorú migrációs politikát képvisel, míg a szociáldemokrata kancellár befogadáspártibb irányt.
A magyar tárcavezető szerint ahelyett hogy az EU-ban azon gondolkodnának, hogyan lehet még több embert idehozni és leosztani a tagállamok között az ezzel járó terhet, a tehercsökkentésre kellene összpontosítani, olyan döntéseket kellene hozni, amelyek a minimálisra szorítják a bevándorolási nyomást. Hangsúlyozta, külső határvédelem nélkül nincs megoldás.

Hozzátette: a menekültstátus megadásáról az EU területén kívül kell dönteni, az unión kívül kell felállítani a hotspotokat, mert aki egyszer bejön Európába, az a menekültstátus hiányában is itt marad, és a törekvések a visszaküldésre gyakran sikertelenek. Egyetértenek osztrák partnerével, hogy aki illegálisan akar Európába jutni, az nem kaphat menekültstátust.

Sebastian Kurz hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy Európa dönthesse el, ki jöhet ide, és ne az embercsempészek. Szükség van a hatékony külső határvédelemre, máskülönben a tavalyihoz hasonló helyzet állhat elő, amikor ismét nemzetállami lépésekre lenne szükség a határokon, pedig nekünk már nem lenne szabad megtapasztalnunk, milyen az, amikor nincs határok nélküli Európa – emlékeztetett. Kurz is hangsúlyozta az uniós források ésszerű felhasználását, továbbá annak a jelentőségét is kiemelte, hogy a bevándorlók legálisan érkezzenek Európába, mert ez kevesebb veszéllyel jár, és így a számok kordában tarthatók, nem fordulhat elő, hogy egyes országokat túlterhelnek a migránsok. Az osztrák miniszter szerint a jelenlegi uniós menekültügyi rendszer nyilvánvalóan nem működik, közös akarat kell Európában egy új szabályozás kidolgozásához.

A kétoldalú kapcsolatokról szóló Szijjártó elmondta, érdekünk a stratégiai szövetség és barátság Ausztriával, s e kapcsolatnak a tiszteleten kell alapulnia. Megjegyezte, az elmúlt időben előfordult, hogy osztrák politikai vezetőktől nem ezt tapasztalta Magyarország, de az osztrák külügyminisztériummal mindig jó volt az együttműködés. Szijjártó Péter a magyar–osztrák gazdasági együttműködésről közölte: Ausztria a negyedik legjelentősebb befektető Magyarországon, és a második legnagyobb kereskedelmi partnere az országnak, háromezer osztrák vállalat 75 ezer embernek ad itt munkát.

---

Elfogadhatatlan az elosztás

Csalódottságát fejezte ki a Die Presse osztrák lapnak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az új osztrák kancellár, a szociáldemokrata Christian Kern elmulasztotta a kapcsolatok erősítésére szolgáló lehetőségeket. A tárcavezető szerint az európai uniós migrációs politika helytelen megközelítésével szemben a menekültek számát nem növelni kell, hanem a lehető legkevesebbre csökkenteni. Támogatta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter javaslatát az unió területén kívül létrehozandó hotspotokról, viszont úgy értékelte, hogy az áttelepítési program bátorítaná a migrációt. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány keresztény elveket vall, segítenie kell a szükségben élőkön, azonban az nem tartozik a kötelességei közé, hogy ezeknek az embereknek új életet biztosítson Európában. Sokkal inkább abban kell segíteni, hogy az otthonukhoz közel maradhassanak, és a lehető leghamarabb visszatérhessenek hazájukba – jelentette ki a miniszter. Arra a kérdésre, hogy Magyarország visszafogad-e migránsokat Ausztriából, Szijjártó úgy válaszolt, hogy nem lát erre lehetőséget. Mint mondta: sok más olyan ország van, amellyel Ausztriának visszaküldésről kell beszélnie, de ez nem Magyarország. A miniszter egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg menekültek százai vagy ezrei érkeznek illegálisan az unióba, az emberek elosztásáról van szó. Hangsúlyozta, ideje lenne, hogy az unió egységet mutasson. „Ha arra vesztegetjük az időt, hogy egymást hibáztatjuk, ahelyett hogy a jövőbe mutató megoldást keresnénk, csak még inkább gyengülni fog az EU” – fejtette ki.
(MTGY)

---

Röviden. Büntetnék a kvóta ellenzőit

- Egy nap leforgása alatt több ezer – a Reuters szerint kétezer, az AP szerint négyezer – migránst mentettek meg Líbia partjainál csütörtökön negyven földközi-tengeri mentőakció során az olasz parti őrség és haditengerészet hajói – közölte az olasz parti őrség.

- Angela Merkel német és Christian Kern osztrák kancellár Bécs és Berlin súrlódásait követően csütörtökön a két ország menekültügyi politikájának közös vonásait hangsúlyozták Berlinben. A német és az osztrák kormányfő egyaránt a menekültek igazságos elosztását követelte az EU-tagállamok között. Kern bírálta, hogy némely tagország ezt nem fogadja el. „Itt arról van szó, hogy bizonyítsuk: Európának egy szolidaritási projektnek kell lennie” – követelte az osztrák kormányfő. A kérdés abban áll, hogy a szolidaritást miként fogják értelmezni az EU-ban – vélekedett.

- Az Európai Bizottság kész szankciókat hozni azon tagálla-mok ellen, amelyek visszautasítják a migránsok befogadását a kötelező elosztási kvóta alapján – jelentette ki csütörtökön a bizottságnak a migrációval, az uniós belügyekkel és az uniós polgársággal foglalkozó tagja. Dimitrisz Avramopulosz nem nevezte meg azokat a tagállamokat, amelyekre gondol. Bírálta a szerinte „populista és nacionalista” európai uniós vezetőket, akik megfogadták, hogy nem tartják be a programot. A görög konzervatív Avramopulosz kijelentette, hogy a különutas országok tettei aláássák az európai szolidaritást, és a saját társadalmukat is. Arról nem beszélt, hogy milyen büntető intézkedésekről lehet szó.