„Hálásak lesznek Orbán Viktornak”

A visegrádi négyek külügyminisztereinek migrációs válsággal foglalkozó találkozóján vett részt tegnap délután Prágában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a soros uniós elnök Luxemburg tárcavezetőjének részvételével tartott tanácskozáson azt mondta, „az igazi megoldás az lenne, ha az EU visszaszerezné az ellenőrzést saját határai felett, ha az EU ismét képes lenne megvédeni saját határait”. Szijjártó szerint a kvótarendszer „végrehajthatatlan, hiányoznak a megvalósítás alapvető feltételei”, és „csak fokozta a nyomást az Európai Unióra”. Hozzátette: ábrándokat kerget az EU, ha azt gondolja, hogy a kötelező kvótarendszer megoldhatja a migrációs válságot.

Szijjártó Péter szerint az uniós határok megvédése terén a neuralgikus pontot Görögország jelenti, amely képtelen megvédeni schengeni határait. „Ez egy európai felelősség, feladat, hogy Görögországot alkalmassá tegyük határai megvédésére, ezáltal az Európai Unió külső határainak a megvédésére is” – vélekedett a magyar diplomácia vezetője. „Kezdeményezzük, hogy jöjjön létre egy masszív európai erő, amely meg tudja védeni Görögország határait. Ehhez pénzre, katonára, technikára van szükség. Mi ebben az esetben készek vagyunk ebből vállalni az EU-ban a ránk eső részt” – jelentette ki a külügyminiszter. A migrációs válságban „Magyarország mai nehéz helyzetét az okozza, hogy két EU-ország tudatos és demonstratív módon lábbal tiporja az európai uniós jogszabályokat” – mutatott rá a külügyminiszter. Megjegyezte: sem Görögország, sem Horvátország nem regisztrálja a menekülteket, hanem továbbküldi őket nyugat felé, Horvátország konkrétan Magyarországra szállítja őket.

A cseh, lengyel, magyar, szlovák és luxemburgi külügyér prágai találkozójának az volt a célja, hogy a kötelező kvótát egyhangúlag elutasító V4-ek egyeztessék álláspontjukat a holnapi EU-csúcs előtt. A mai belügyminiszteri találkozót előkészítő luxemburgi soros elnökség egyik képviselője a távirati iroda híre szerint arról tájékoztatott, hogy Magyarország mégsem kerül be azok közé az országok közé a 120 ezer menekült elosztását szolgáló európai uniós tervben, ahonnan menekülteket helyeznének át más tagállamokba. A kvótát a közép-keleti tagállamok tiltakozása miatt valószínűleg kötelezőnek sem fogják nevezni. Az eredeti javaslat szerint hotspotokat hoztak volna létre Magyarországon is, ahol uniós szakemberek segítenék a menedékkérelmek gyors elbírálását. Ezt azonban a magyar kormány ellenzi, arra hivatkozva, hogy Magyarország nem frontország. A luxemburgi tisztviselő szerint ha Magyarország kedvezményezettként nem vesz részt a rendszerben, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét.

Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz mindenesetre optimistán várja a kompromisszumot a kvótáról. Francois Hollande francia államfővel folytatott egyeztetése után arról is beszélt, hogy az Európai Tanácsnak holnap a lehető legtöbb pénzt kell mobilizálnia Jordánia, Libanon és Törökország támogatására. „El kell kerülni, hogy újabb jelentős számú ember, reménytelenségtől vezérelve, elinduljon a táborokból Európa felé” – tette hozzá. Schulz meghívására egyébként október hetedikén közösen szólal fel az EP plenáris ülésén Hollande és Angela Merkel német kancellár, hasonlóra 1989 óta nem volt példa.

Orbán Viktor a holnapi EU-csúcs előtt részt vesz a bajor CSU frakcióülésén. Horst Seehofer tartományi miniszterelnök egy interjúban azt mondta, sokan hálásak lesznek majd a magyar kormányfőnek az uniós külső határ biztosításáért. Thomas Kreuzer frakcióvezető, reagálva arra, hogy a párton belül egyesek ellenzik Orbán meghívását, azt mondta, a meghívás semmilyen formában nem értékeli Magyarország belpolitikáját, s „beszélnünk kell egymással, ha meg akarunk oldani problémákat”. „Azt is tudni akarjuk Orbán miniszterelnöktől, hogy miként képzeli el a jövőt, mit vár az EU-tól és hogyan akar megfelelni az EU-ban viselt felelősségének” – tette hozzá.

---

Röviden. A Fideszre vár a 2018-as győzelem is

Egész oldalas hirdetést jelentetett meg hétfőn a magyar kormány több libanoni és jordániai napilapban is. Az angol és arab nyelven megjelent felhívás szerint a „magyarok vendégszeretők, ugyanakkor a hatóságok a lehető legkeményebb módon lépnek fel azokkal szemben, akik illegálisan próbálnak az országba bejutni”. A szöveg arra szólítja fel a címzetteket, hogy ne hallgassanak az embercsempészekre.

Nagy siker Magyarországon a Fidesz keményvonalas migrációs politikája – írja hétfői számában a Financial Times. „Sokak szerint Orbán már megnyerte a 2018-as választást, ami egy évvel ezelőtt nem volt ilyen biztos” – mondta a lapnak Csaba László, a CEU tanára, aki szerint a kormányfő politikai célokra használja a migrációt.

Olaszország ügye is Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerint a magyar határkerítés, mert ha Magyarország irányában feltartóztatják a migrációt, „Olaszországnak kell megtalálnia a módját, miként adhat választ a szabadságra vágyó menekülőknek”. Tegnap tüntettek a római magyar nagykövetség épületének közelében a magyar kormány bevándorlási politikája ellen, a mintegy száz tüntető egyebek között a „szégyen” szót skandálta.

Európa-ellenes és szégyen Európa számára Magyarország menekültkérdésben tanúsított magatartása – folytatta tegnap hazánk kritizálását Victor Ponta román kormányfő. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erre azt mondta, az a szégyen, hogy egy bűnvádi eljárás alá vont miniszterelnök „folyamatosan, hazug módon rágalmaz egy szomszédos országot”.

Útját állta migránsok egy újabb, hétszáz fős menetének a török rendőrség hétfőn. A zömmel szíriai férfiakból, nőkből és gyermekekből álló menet Isztambulból kerekedett fel még vasárnap éjjel, és vágott neki gyalog a 250 kilométeres útnak az északnyugatra fekvő Edirne városa felé. Többüknek sikerült autóstoppal vagy buszra szállva folytatnia az útját, ám több száz fő az autópálya leállósávjában gyalogolt a reggeli, egyre élénkebb forgalomban.

Aligha hoznak megoldást a migrációs válságban a menekültelosztási kvóták, az európai uniós tagságra pályázó Szerbia pedig nem egyezik bele, hogy kerítéssel elkülönítsék – jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfőn Varsóban egy EBESZ-konferencián. A határkerítéssel kapcsolatban újra elővette Belgrád vasfüggönyös és koncentrációs táboros hasonlatait. Hangsúlyozta, az európai megoldás része, nem pedig áldozata akar lenni Szerbia.