Halad a Balkán európai integrációja

Az Európai Parlament szerdán elfogadta a Szerbia, Koszovó, Montenegró, valamint Macedónia európai integrációs előrehaladásáról szóló állásfoglalást, rávilágítva a nyugat-balkáni országok előtt álló további kihívásokra. Deli Andor, a Fidesz–KDNP vajdasági képviselője tegnapi közleményében hangsúlyozta, a magyar néppárti delegációnak módosító javaslataival sikerült elérnie, hogy a Szerbiáról szóló jelentés nagyobb figyelmet szenteljen a kisebbségi kérdéseknek. A politikus előző nap, a határozati javaslat vitájában kiemelte: Magyarország többszörösen is érdekelt Szerbia mielőbbi uniós tagságában. Az elfogadott állásfoglalás üdvözölte Belgrád elkötelezettségét az uniós integráció mellett, ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbiának át kell alakítania igazságszolgáltatását, átláthatóbbá kell tennie a tulajdonviszonyokat a médiában, és fel kell gyorsítania kül- és biztonságpolitikájának összehangolását az uniós irányvonallal, különösen Oroszországgal kapcsolatban.

Koszovónak az EP szerint sürgősen európai útra kell lépnie, azaz az új kormány legfontosabb intézkedései között szerepelnie kell a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupció visszaszorítását célzó lépéseknek. „Az uniónak fel kell gyorsítania a vízummentességi megállapodást Koszovóval, a pristinai kormánynak pedig élhető jövőt kell teremteni polgárai számára. Ismét Koszovó elismerésére szólítjuk fel az azt eddig meg nem tevő öt uniós tagállamot” – mondta az állásfoglalást beterjesztő osztrák zöldpárti Ulrike Lunacek.

Üdvözölték Montenegró előrehaladását, kiemelte, hogy a térségben egyedüliként ideiglenesen le tudott zárni egyes EU-csatlakozási tárgyalási fejezeteket az elmúlt időszakban. A sikeres kül- és biztonságpolitikai összehangolás után továbbra is feladat a korrupció elleni fellépés, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a szólásszabadság és a média szabadságának garantálása.

Kilencedik alkalommal kérte fel az Európai Parlament tegnap a tanácsot, azaz a tagállami állam- és kormányfőket, hogy haladéktalanul kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniában. Hangsúlyozták: Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek új javaslattal kell előállnia az ország elnevezésével kapcsolatos patthelyzet, a görög–macedón névvita feloldására.

Felfüggesztették Sztanisev mentelmi jogát

Szerdai plenáris ülésén az Európai Parlament felfüggesztette a volt bolgár miniszterelnök, Szergej Sztanisev mentelmi jogát.  Az Európai Szocialisták Pártjának jelenlegi elnöke mentelmi jogának felfüggesztését a szófiai ügyészség kérte, miután Sztanisev még kormányfőként hét olyan dokumentumot veszített el, amelyek államtitoknak minősültek. A bolgár büntető törvénykönyv szerint ez bűncselekmény, a miniszterelnök nem elég körültekintően járt el, amiért akár két év börtönbüntetést is kaphatna. 2013 decemberében ugyanakkor a vádhatóság arra tett javaslatot, hogy Sztanisevet mentesítsék büntetőjogi felelőssége alól.