Külföld

Hajlandó tárgyalni az ellenzékkel a venezuelai elnök

Maduro óva intette az Egyesült Államokat a katonai beavatkozástól

Hajlandó tárgyalni az ellenzékkel Nicolás Maduro venezuelai elnök, de csak nemzetközi közvetítők részvételével. Ezt ő maga közölte a RIA orosz hírügynökségnek adott, és szerdán megjelent interjújában.

"Hajlandó vagyok leülni az ellenzékkel a tárgyalóasztalhoz, hogy az ország javát, békéjét és jövőjét szem előtt tartva tárgyaljunk" - mondta.

A legfelsőbb bíróság megtiltotta Guaidónak az ország elhagyását
Megtiltotta a venezuelai legfelsőbb bíróság a magát az ország ideiglenes elnökévé nyilvánító Juan Guaidónak, hogy elhagyja az országot, továbbá zároltatta bankszámláit. A bírói testület emellett kedden engedélyezte az ügyészségnek, hogy előzetes vizsgálatot indítson Guaidó ellen.
Tarek William Saab venezuelai főügyész kedden kérelmezte a Nicolás Maduro hivatalban lévő elnökhöz közeli legfelsőbb bíróságtól, hogy előzetes vizsgálatot indíthasson Guaidó ellen, aminek keretében megtiltották neki az ország elhagyását.  Saab közölte: döntésének oka, hogy "van egy állampolgár (Guaidó), aki gyakorlatilag az élére állt egy akciónak a venezuelai haza kárára", ami ahhoz vezetett, hogy "más országok rendkívül súlyos, az alkotmányos rendet megváltoztató intézkedéseket követelnek Venezuelától".
Guaidó korábban bejelentette, hogy elrendelte az ország külföldi eszközeinek "átvételét", elkerülendő a Maduro-kormány "fosztogatását", egyúttal utasította az ellenzéki többségű venezuelai parlamentet, hogy kezdjék meg a PDVSA állami olajvállalat és a Citgo Petroleum olajfinomító új igazgatótanácsának a kinevezését.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a venezuelai bíróság döntésére reagálva a Twitter közösségi portálon közölte, hogy "komoly következményei lesznek annak, ha megkísérlik aláaknázni a demokráciát és bántalmazni próbálják Guaidót". Bolton emellett "illegitim, volt venezuelai főügyésznek" minősítette Saabot.

 

A lehetséges közvetítőket nem nevezte meg, csak annyit mondott, hogy a világ több kormánya is aggályát fejezte ki a venezuelai helyzet miatt, és párbeszédre szólított fel. Oroszország az elmúlt napokban többször jelezte, hogy kész lenne közvetíteni, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig kedden azt közölte, hogy a kérdésben Moszkva keresi az együttműködés lehetőségét az EU-val és a Karib-tengeri Közösséggel (CARICOM), továbbá Kínával és Indiával.

A baloldali venezuelai elnök tárgyalási készségének hangoztatása mellett azt is hangsúlyozta, hogy az "imperialistáknak" 2025-ig kell várniuk az új venezuelai elnökválasztásra. Megismételte álláspontját, hogy legitim módon nyerte meg a tavalyi választást, a szavazatok 68 százalékával. Egyúttal azt is közölte, hogy támogatná az előre hozott parlamenti választások megtartását.

Maduro közölte azt is, hogy országa mindenképpen teljesíteni fogja pénzügyi kötelezettségeit Oroszországgal és Kínával szemben. Törvénytelennek nevezte a PDSVA venezuelai állami olajvállalattal szemben bevezetett amerikai szankciókat, és azt hangoztatta, hogy Caracas mindent megtesz az ország gazdaságának stabilizálása érdekében.

Az állította, hogy Donald Trump amerikai elnök "kétségtelenül parancsba adta" a kolumbiai kormánynak és maffiának az ő meggyilkolását, ezért Washington és Bogotá lesz a felelős, ha vele valami történik.
"Sorsom az Úr kezében van, keresztény vagyok, bízom az Úr oltalmában. Folyamatosan véd Venezuela népe, jó a felderítő szolgálatunk" - mondta. 

Maduro, aki úgy vélekedett, hogy hosszú életet fog kapni az Istentől, angolul szólva azt üzente Trumpnak, hogy "el a kezekkel Venezuelától!".
"Infantilizmusnak", "bohócságnak" és "provokációnak" nevezte, hogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfői sajtótájékoztatóján egy olyan jegyzettömbbel jelent meg, amelyen jól olvasható volt az a bejegyzés, hogy "ötezer katonát Kolumbiába". Maduro rámutatott, hogy az erről való megegyezést még a kolumbiai külügyminisztérium is cáfolta.

Úgy vélekedett, hogy a venezuelai helyzet egyedülálló Latin-Amerikában, annak ellenére, hogy - mint mondta - a 20. században több mint száz államcsíny történt a régióban, amelyet "az Amerikai Birodalom készített elő és hajtott végre". Arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban sem az amerikai elnök, sem a külügyminiszter, sem pedig más magas rangú tisztségviselő nem hívott fel puccsra. 

Hangsúlyozta, hogy a venezuelai hadsereg lojális a "törvényes kormányhoz". "No comment" válasszal tért ki annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy vannak-e orosz zsoldosok a személyes védelmében. 

Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter kedden a Twitteren azzal vádolta meg Pedro Sánchez spanyol szocialista kormányfőt, hogy csatlakozott a Venezuela elleni, szerinte az Egyesült Államok által "megrendezett" államcsínyhez. Spanyolország öt másik európai állammal együtt kilátásba helyezte, hogy Juan Gauidót fogja a dél-amerikai ország elnökének elismerni, ha Maduro nem ír ki előrehozott választást.

Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnöke január 23-án nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé a hivatalban lévő államfővel, Nicolás Maduróval szemben. Fellépése széles körű nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott.

 Ugyancsak január 26-án hat uniós ország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.

Venezuelában évek óta tart a súlyos politikai és gazdasági válság, a Nicolás Maduro elnök január 10-i újbóli beiktatása utáni tiltakozási hullám pedig a múlt héten érte el eddigi csúcspontját, amelyen Juan Guaidó parlamenti elnök ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Az ellenzéki politikust az Egyesült Államokkal az élen több térségbeli ország azonnal elismerte átmeneti államfőként, míg Oroszország mellett Kína és Törökország továbbra is Madurót támogatja.

Óva intette állampolgárait a venezuelai utazástól az Egyesült Államok

Közleményben tanácsolta el az amerikai állampolgárokat kedden a venezuelai utazástól az amerikai külügyminisztérium, amit dél-amerikai országban uralkodó "bűnözéssel, polgári engedetlenséggel, rossz egészségügyi infrastruktúrával és az Egyesült Államok állampolgárainak önkényes letartóztatásával és fogva tartásával" indokolt.

A külügyi tárca megjegyezte: előfordulhat az is, hogy a venezuelai hatóságok nem értesítik az amerikai nagykövetséget amerikai állampolgárok letartóztatásáról, és megtagadhatják vagy veszélyesen hosszú ideig késleltethetik a konzuli látogatást a fogvatartottaknál.

A már a dél-amerikai országban tartózkodóknak a minisztérium azt ajánlotta, hogy sötétedés után ne utazzanak városok között, este kerüljék el a caracasi nemzetközi repülőteret, és Caracasban se menjenek ki az utcára, ne szálljanak be nem hivatalos taxiba és ne használják a repülőtér környékén lévő pénzkiadó-automatákat.

A külügyminisztérium javasolta a demonstrációk elkerülését is, továbbá szorgalmazta, hogy az amerikai állampolgárok regisztráljanak a minisztérium által működtetett Okos Utazó Program internetes oldalán, amelynek révén értesülhetnek az aktuális helyzetről és riasztásokról.

A Miami Herald című lap kedden azt közölte, hogy Venezuela miami konzulja is - a venezuelai washingtoni nagykövetség katonai attaséjához hasonlóan - az Egyesült Államok által ideiglenes államfőként elismert Juan Guaidó oldalára állt. Scarlett Salazar videóüzenetben tudatta döntését, leszögezve, hogy "demokratikus elvei és értékrendje" ösztökélték őt erre a lépésre. A videóüzenetben más diplomatákat is Guaidó támogatására sürgetett.

Maduro: Ne engedjük hogy Vietnam megismétlődjön Latin Amerikában!

Nicolás Maduro szerdán óva intett egy katonai beavatkozástól Latin-Amerikában. "Ne engedjük, hogy Vietnam megismétlődhessen Latin-Amerikában!" - mondta az amerikai népnek szánt, négyperces videoüzenetében, amelyet szerdán a Facebookon tett közzé. Maduro szerint országa médiaháború és lélektani hadviselés célpontja. "Készülőben van egy kampány, amelynek célja, hogy igazoljon egy, Donald Trump amerikai elnök kormánya által előkészített, pénzelt és aktívan támogatott államcsínyt Venezuelában" - állította.

A venezuelai vezető az amerikai nép támogatását kérte Trump beavatkozásának megakadályozásához. Maduro szerint a helyzet nagyon hasonlít a 2003-as iraki háború felvezetéséhez, amelynek során az Egyesült Államok Szaddám Husszein akkori iraki elnök állítólagos tömegpusztító fegyvereivel indokolta a katonai közbelépés szükségességét. Ezeket a fegyvereket aztán sohasem találták meg. "Mivel azt nem találhatják ki, hogy Venezuela és Maduro tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, minden nap egy új képet vagy hírt eszelnek ki, hogy igazolhassák a venezuelai beavatkozást" - mondta. Maduro szerint a valódi cél Venezuela kőolajának és ásványkincseinek megszerzése. A latin-amerikai ország rendelkezik a legnagyobb ismert olajkészletekkel a világon. "Ha az Egyesült Államok beavatkozást tervez, rosszabb Vietnamban lesz része, mint amit el bír képzelni" - figyelmeztetett.

A vietnami háború a hidegháborús konfliktusok egyike volt, amelynek során az Egyesült Államok az ideológiai alapon kettéosztott Vietnam déli részén létrejött kormányt, míg a Szovjetunió a kommunista Észak-Vietnamot támogatta. Az amerikai hadsereg körülbelül egy évtizedig aktív résztvevője volt a katonai konfliktusnak, és mintegy 2,5 millió amerikai katona vett részt a vietnami összecsapásokban. A háborúban vietnamiak milliói és amerikai katonák tízezrei vesztették életüket.