„Háborút vívnak a nemzetek ellen”

„Európa jövője” címmel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap délelőtt a budapesti Várkert Bazárban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány szervezésében, a magyar V4-es elnökség programjai között.

Nyitóbeszédében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Európa ma egy sor történelmi kihívás előtt áll, s hat fő feltétele van annak, hogy Európa újra erős legyen. Először is engedni kell az EU-n belüli szabad versenyt – mind mondta, hazánk az alacsony adókban és a munkaalapú társadalomban hisz. Hozzátette, a józan észen alapuló politika eredménye az is, hogy Közép-Európa növekedési üteme ma meghaladja az euró­pai átlagot, a visegrádi szövetség pedig a legszorosabb, leghatékonyabb együttműködés az unióban. Másodszor, Európának újra képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, visszaszerezze a kontrollt a határai felett, Brüsszel kudarcos migrációs politikáját meghaladva újra az európaiak mondhassák meg, kit engednek be, kivel akarnak együtt élni. Harmadszor, Európának meg kell őriznie keresztény identitását és az újonnan érkezőknek is tiszteletben kell tartaniuk azt. Negyedszer, tisztességes vita kell a következő hétéves uniós büdzséről, tisztázni kell, hogy az uniós forrásokat Közép-Európa nem „segélyként” kapja. Ötödször, nem szabad tovább erodálni a demokráciát, vissza kell fogni a hatáskörükön túllépő uniós szerveket. Végül pedig elmondta, a bővítés, a Nyugat-Balkán integrációja is szükséges Európa sikeréhez.

Frank Füredi magyar származású brit publicista előadásában a kultúrharcról beszélt, a nemzeti identitás és a család egysége elleni liberális támadásokról. Füredi szerint az EU-ban „szent háborút” hirdettek a nemzet ellen, felszámolnák a határokat és a nemzeti identitást, a család támadásával pedig „a kultúrharc már a bölcsődékben elkezdődik”. A kultúrák harca volt a fő témája a Balog Zoltán a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Jerzy Snopek lengyel nagykövet és nemzetközi szakértők panelbeszélgetésének is.

Douglas Murray brit újságíró, az Európa furcsa halála szerzője szerint a migrációs politika egyik alapvető kérdése, hogy lehet-e Európa mindazok hazája, akik itt akarnak élni, s a válasz erre szerinte a nagy többség szerint nemleges. Ebből következően pedig meg kell határozni, kik jöhetnek ide. Murray szerint a migránskvóta hibás megoldás, és nincs semmi garancia arra, hogy az uniós vezetők tanultak a hibáikból és nem követik el azokat újra.

A migrációról szóló panelbeszélgetésen Dezső Tamás egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy a kibocsátó országokban drámaian nő a népesség, viszont csökkennek az erőforrások, s mivel ezen országok teszik ki az ENSZ-tagok zömét, saját gazdasági érdekeiknek keresnek erkölcsi alapot azzal, hogy emberi joggá minősíttetik a migrációt. Ján Figel, az EU vallásszabadságért felelős különmegbízottja kiemelte, hogy meg kell különböztetni a menekülteket a védelemmel visszaélőktől, s biztosítani kell Európában a biztonságot. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a nyugati politikusok irra­cionális migrációs politikája mögötti okokat kutatta, Tobias Zech német kereszténydemokrata politikus pedig kiemelte, hogy a határok védelme, az biztonság megteremtése az állam elsődleges feladata.

Záró előadásában Chantal Delsol francia akadémikus a nyugati humanizmus sajátosságairól beszélt.