Goodfriend: Konstruktív párbeszédre van szükség

André Goodfriend ügyvivő szerint nyíltan kell beszélni közös értékeinkről (Fotó: Kövesdi Andrea)

– A nemzetközi sajtóban úgy értékelik a beutazási tilalmat, mint egyfajta büntetést az Orbán-kormány politikája miatt. Valóban erről lenne szó?

– Természetesen nem. Vannak, akik többet látnak bele, mint amennyit kellene. Aggaszt minket a korrupció, demokratikus társadalomként, amely egy másik demokratikus társadalommal folytat párbeszédet, hisszük, hogy vannak közös értékeink, amelyekről nyíltan, konstruktívan tudunk beszélni. Nem az alapján döntöttünk bizonyos személyek beutazási tilalmáról, amit a sajtóban olvasunk, nem szabad mindent elhinni. Azt kérdeztük magunktól, hogy kikkel kapcsolatban vannak szilárd bizonyítékok, amelyek alapján lehet érvényesíteni a törvényt. Elmondtuk a Külügyminisztériumnak, kiálltunk a véleményünk mellett. Ez egy nagyon komoly lépés, de diszkréten tettük meg. Nem mi akartunk, hogy nyilvánosságra kerüljön, azonban most, hogy így alakult, lehetőséget teremt a korrupció problémájának megvitatására. A kérdés az, hogy a magyar kormány hogyan kezeli a korrupció kérdését – ezt a párbeszédet azonban a kormánynak és a magyar embereknek kell lefolytatnia.

– Amikor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban egyeztetett Magyar Levente államtitkárral, majd később Szijjártó Péter miniszterrel, nekik sem mondhatott neveket?

– Így van. Jeleztük, hogy ilyen intézkedést foganatosítunk, és azt is, hogy az érintettek jelentkezhetnek náluk.

– A beutazási tilalommal sújtottak konkrét eseteiben eszerint tehát nem tudtak segítséget nyújtani a kormánynak, csak általánosságban, a korrupció problémájának kezelésében.

– Nem egészen. A beutazási tilalmat nem kapcsolhatjuk össze konkrét ügyekkel, amelyekre viszont felhívhatjuk a figyelmet, ahogy korábban is. Ugyanakkor a kormánynak magának is vannak információi, amelyek ismeretében lépnie kell. Nem arról van ugyanis szó, hogy a magyar hatóságoknak nincs is miről nyomozniuk, és csak akkor teszik meg az első lépéseket, ha az Egyesült Államok felhívja a figyelmet valamire. Az embereknek kell megkérdezniük a kormánytól, hogy miért van csend bizonyos ügyekben, amikor máskor gyorsan és nyilvánosan fel tudnak lépni.

– Hogyan értékeli a magyar kormány és a zsidó közösség párbeszédét, milyen előrelépést jelent a zsidó kerekasztal?

– Minden esetben a konstruktív, nyílt párbeszédet hangsúlyozzuk, amelyben részt vesz minden érintett fél – ezt mondtuk a megszállási emlékmű és a holokauszt-emlékév ügyében is. A zsidó kerekasztal jó újrakezdése egy folyamatnak, s most mindenki azt várja, melyek lesznek a következő lépések, milyen tettek követik a helyes elhatározásokat. Nagyon fontos, hogy lehetőség nyílt a párbeszédre, a konszenzusra törekvésre egy olyan korszak megítélésében, amelyről évtizedekig nem lehetett beszélni.

– Az amerikai-magyar kapcsolatnak hagyományosan pozitívan értékelt területe a NATO-partnerség. Jól teljesítünk?

– Magyarország kitűnő partner a NATO-ban, és nemcsak szavak szintjén elkötelezett, hanem többféle módon, aktívan részt vesz a missziókban. Egyetlen problémás terület van csak, hogy Magyarország sem teljesíti azt az elvárást, hogy a GDP két százalékát szánja védelemre, a walesi NATO-csúcson azonban ennek teljesítése mellett is elkötelezte magát. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a szövetség egy másik fontos alapjáról. A NATO nem csak arról szól, hogy harcolunk a rosszak ellen. Hiszünk abban, hogy vannak értékek, amelyekért érdemes együtt harcolni. Ezért is annyira fontos, hogy minden NATO-szövetségesünkkel párbeszédet tudjunk folytatni ezekről az értékekről.

– Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségi Egyezmény (TTIP) létrejötte Washington számára nagyon fontos. A megállapodás elősegítésében eleget tesz a magyar kormány?

– Budapesten értik, hogy a TTIP olyan előnyöket jelent, mint az egységes piac, nagyobb export- és importlehetőség. Magyarország ebben a kérdésben is erős, megbízható partner, amely felismeri az érdekeit.