Gazdasági fenyegetést jelenthet a régiónk

Czarneczki szerint Brüsszel a fejlődő országokat fenyegeti (Forrás: Eurpean Parliament)

„Az Európai Parlamentnek az a célja a Magyarországgal szembeni határozatával és az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának előkészítésével, hogy fékezze a növekedésben az Európai Unió régi tagországait gazdaságilag fenyegető tagországokat” – jelentette ki Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament lengyel alelnöke csütörtökön a PAP lengyel hírügynökségnek. Az uniós testület előző nap elfogadta azt a négypárti – szociáldemokrata, szélsőbaloldali, zöldpárti és liberális – javaslatot, amely egyebek mellett a menekültügyi törvény, a felsőoktatási törvény és a civil szervezetekkel kapcsolatos törvény módosítása miatt bírálta élesen hazánkat, szank­ciókat is kilátásba helyezve. Czarnecki hangsúlyozta, hogy ő és a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt összes EP-képviselője a határozat ellen szavazott. „Lengyelország, Magyarország és Románia produkálja az EU-ban a legnagyobb GDP-növekedést, ezért gazdasági fenyegetést jelentenek. Nem a jogállamiságról van itt szó, hanem arról, hogy megfegyelmezzék azokat az országokat, amelyek egyre erősebbé válnak gazdaságilag, és fenyegethetik a régi EU-tagországokat” – mondta Ryszard Czarnecki. Szemben a PiS-szel a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt (EPP) frakciójában helyet foglaló ellenzéki Polgári Platform képviselői megszavazták a javaslatot.

Tegnap Szolidaritását fejezte ki Magyarországgal Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés során, és hangsúlyozta, hogy Magyarország megbüntetésének nincs semmi alapja – közölte a varsói külügyminisztérium. Waszczykowski szerint az EU alapját képező értékeket és alapelveket meg kell őrizni, és garantálni kell. „Ugyanakkor nem kevésbé fontos az, hogy minden tagállamnak joga legyen a belpolitikában az állami szuverenitás elve szerint működni” - hangsúlyozta.

Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója tegnap az M1 műsorában arról beszélt, hogy az előző napi szavazati arányok alapján nem kapna többséget az európai parlamentben az a kezdeményezés, hogy indítsák meg az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen. Az eljárás indításának kezdeményezéséhez elegendő az egyszerű többség, a megindításhoz azonban kétharmadra van szükség, márpedig szerdán csak a képviselők 58 százaléka állt az indítvány mellé. Hozzátette, hogy az elmarasztaló döntéshez ennél is nagyobb arányú támogatásra van szükség, a végső fázisban pedig legalább egy uniós tagállam – Lengyelország – biztosan vétózna. A VoteWatch uniós agytröszt elemzése szerint sem lenne meg a konszenzus az Európai Tanácsban, ugyanis a német, a lengyel, a spanyol és a brit kormánypártok sem vetnék be a hetes cikkelyt, s a néppártiak többsége is úgy találta, hogy a baloldali javaslat túl gyorsan és túl messzire vezetne.