Folytatódik a török vízum körüli vita

Németország azt szeretné, ha teljesülnének a humanitárius válsághelyzetek megoldása érdekében vállalt kötelezettségek, de ezeket gyakran senki sem teljesíti – figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár hétfőn Isztambulban, a Humanitárius Világ-csúcstalálkozón (World Humanitarian Summit) tartott beszédében. A házigazda Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállamára utalva kritikus hangon fogalmazott. „Mindig hangoztatjuk, hogy a világ ötnél több országból áll. Az ENSZ eredeti célja az volt, hogy megóvja az emberiséget a pusztulástól. A szervezet történetének több mint 70 éve azonban pont ezen a területen sikertelenséget mutat, amiért elsősorban a Biztonsági Tanácsot terheli a felelősség” – hangsúlyozta. Erdogan megnyitó beszédében közös felelősségvállalást sürgetett a humanitárius válságok megoldása érdekében.

Erdogan és Merkel egy órán át négyszemközt is tárgyalt a konferencián. A török elnök hivatala közölte, a két politikus egyetért abban, hogy az illegális migráció ügyében folytatni kell az együttműködést. Az Európai Unió és a Törökország közötti migrációs megállapodás értelmében mindkét fél mindent megtesz annak érdekében, hogy a török állampolgárokkal szembeni vízumkényszert legkésőbb július 1-jéig el lehessen törölni. Merkel figyelmeztetett: félő, hogy ez nem fog sikerülni, mert az ehhez szükséges feltételek nem teljesülnek maradéktalanul. A többi között Törökországnak módosítania kellene a terrorizmus ellenes törvényt, de ezt Ankara visszautasítja. Erdogan most Merkelnek is elmondta, hogy ez szóba sem jöhet. Merkel kifogásolta a török parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését is. Erdogannál keményebben fogalmazott Yigit Bulut, az elnök egyik tanácsadója, aki a TRT Haber török állami hírtelevízió élő adásában kijelentette: Törökország kész felfüggeszteni minden megállapodását az Európai Unióval, a vámuniót és a menekültválság közös megoldásáról szóló egyezményt is beleértve, ha a közösség továbbra is kettős mércét alkalmaz Ankarával szemben, és nem tartja be ígéreteit. Ha az EU továbbra is így viselkedik, akkor Törökország a közeljövőben nagyon radikális lépésekre kényszerül – mondta.

Brüsszelben a migrációs válság megoldásáról tanácskoztak az uniós külügyminiszterek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előre jelezte, hogy hazánk csak olyan határozatot tud támogatni, amely a migráció csökkentésére irányul, kitér a határvédelemre vonatkozó kötelezettségekre és Orbán Viktor Schengen 2.0 című javaslatcsomagjára is hivatkozik. A tanácskozás után a tárcavezető hangsúlyozta, valamennyi magyar javaslat belekerült a zárónyilatkozatba, így Magyarország támogatja azt. Szijjártó tudatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Schengen 2.0 javaslatcsomagja bekerült az elfogadott nyilatkozatba, amely kimondja, hogy a minisztereket tömörítő tanács tovább tanulmányozza a kezdeményezést. Ezzel a lépéssel talán sikerült elérni, hogy az Európai Unió a migrációs válság egészét jobban tudja kezelni – mondta Szijjártó Péter.

Kövér: Egyszer már diktált nekünk egy unió

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Európai Unió parlamenti elnökeinek luxembourgi konferenciáján vett részt hétfőn. A házelnök felszólalásában hangsúlyozta, a kötelező betelepítés elfogadhatatlan, a betelepítésnek csak önkéntes alapon lehet helye, a tervezett pénzbeli szankcionálás pedig nem európai szolidaritás, hanem annak megcsúfolása. „A szankcionálással és az uniós források megvonásával való fenyegetőzés nem vall demokratikus hajlamokra” – fogalmazott Kövér László. Kijelentette: Magyarország hajlandó anyagi áldozatot vállalni, és kész segítséget nyújtani minden olyan esetben, amely a válságnak az Európán kívüli megoldását célozza. Elmondta, hogy Magyarország nem ért egyet az Európai Bizottságnak a dublini rendszer megreformálására tett javaslatával, amely nem a tagállamok konszenzusán alapul. A magyar álláspont szerint maradéktalanul biztosítani kell a hatályos európai uniós és schengeni szabályok érvényesülését, és csak ezt követően lehet elvégezni a dublini szabályok reformját – mondta. Hozzátette:
a megoldás része az is, hogy a migránsok beáramlását az Európai Unión kívül kell megállítani. Külön kell választani a védelemre szorulókat a gazdasági migránsoktól, valamint zárt uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok felállítására van szükség.