Külföld
Fókuszban a radikalizáció
A kontinenst fenyegető szélsőséges iszlám és a bevándorlás kapcsolatáról tartottak tegnap konferenciát a fővárosban
Az iszlám radikalizálódása Európában címmel rendeztek konferenciát a Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának szervezésében tegnap, Budapesten. Az eseményt megnyitó beszédében Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója elmondta, a tudományos irodalom szerint a bevándorlásnak nincs optimális vagy maximum szintje. Hozzátette, hogy a migráció globális szinten növekszik egyebek mellett a világon jelen lévő konfliktusok vagy a szegénység miatt, s a globalizáció következtében nő azoknak a száma is, akik nem menedéket, hanem jobb életkörülményeket keresnek a világon. Beszéde elejére visszatérve, Orbán Balázs elismételte, bár szakértők szerint nem lehet meghatározni a bevándorlás maximumát, véleménye szerint vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, Európa messze túllépett a bevándorlás optimális szintjén. Mint mondta, az egyik ilyen jelzés a bevándorló hátterű emberek radikalizálódása.
A nyitóbeszédet követően számos előadást tartottak az Európában jelen lévő szélsőségekről. Rudine Jakupi, a Koszovói Biztonságpolitikai Központ kutatója elmondta, mintegy hetven olyan koszovói állampolgárról tudnak, aki jelenleg is a terroristák oldalán, a Közel-Keleten tartózkodik. Hozzátette, rengeteg oka lehet a radikalizációnak, ugyanakkor Európán belül Koszovóban a legfiatalabb a népesség, s akinek kevés lehetősége van, az a radikális iszlámot kiútnak tekintheti.
Erika Bradi, a skót St. Andrews Egyetem kutatója arról beszélt, hogy bár Nagy-Britannia hosszú idő óta küzd a terrorizmussal, amely korábban az ír nacionalizmus formájában nyilvánult meg, a radikális iszlám ihlette terrorizmus óriási kihívást jelent az ország számára. A brit kormány által kidolgozott terrorellenes stratégiának egyik pontja, a megelőzés szervezése óta támadások célkeresztjében áll, és sokan ma is úgy vélik, hogy az nem hatékony.
A Csehországban tapasztalható radikalizmusról szólva Jan Stehlik, a European Values think-tank kutatója elmondta, annak ellenére, hogy dzsihadisták még nem követtek el sikeres merényletet az országban, alacsony szinten, de jelen van a szélsőséges iszlám a közép-európai országban, ezért folyamatosan küzdeni kell ellene, és lépéseket tenni a tragédiák megelőzése érdekében.
A nyitóbeszédet követően számos előadást tartottak az Európában jelen lévő szélsőségekről. Rudine Jakupi, a Koszovói Biztonságpolitikai Központ kutatója elmondta, mintegy hetven olyan koszovói állampolgárról tudnak, aki jelenleg is a terroristák oldalán, a Közel-Keleten tartózkodik. Hozzátette, rengeteg oka lehet a radikalizációnak, ugyanakkor Európán belül Koszovóban a legfiatalabb a népesség, s akinek kevés lehetősége van, az a radikális iszlámot kiútnak tekintheti.
Erika Bradi, a skót St. Andrews Egyetem kutatója arról beszélt, hogy bár Nagy-Britannia hosszú idő óta küzd a terrorizmussal, amely korábban az ír nacionalizmus formájában nyilvánult meg, a radikális iszlám ihlette terrorizmus óriási kihívást jelent az ország számára. A brit kormány által kidolgozott terrorellenes stratégiának egyik pontja, a megelőzés szervezése óta támadások célkeresztjében áll, és sokan ma is úgy vélik, hogy az nem hatékony.
A Csehországban tapasztalható radikalizmusról szólva Jan Stehlik, a European Values think-tank kutatója elmondta, annak ellenére, hogy dzsihadisták még nem követtek el sikeres merényletet az országban, alacsony szinten, de jelen van a szélsőséges iszlám a közép-európai országban, ezért folyamatosan küzdeni kell ellene, és lépéseket tenni a tragédiák megelőzése érdekében.