Külföld
Feltehetőleg megkurtítják Navracsics Tibor portfólióját
A francia és a spanyol biztosjelöltet valószínűleg megmentette a „nagykoalíciós” alku, Navracsics tárcája pedig megváltozhat
A szlovén Alenka Bratusek ellen csaknem kilencszer annyi képviselő szavazott, mint amennyi támogatta – megalázó bukása azonnal elhalványította a magyar biztosnak az ellenzék által kudarcra ítélt „felemás” eredményét. Navracsics Tibor tárcáját valószínűleg megkurtítják, de sokan tudni vélik, hogy megkapja a közlekedési tárcát.
Nem támogatta szerda este az Európai Parlament energiaügyi és környezetvédelmi bizottsága az energiaunióért felelős alelnöknek jelölt szlovén Alenka Bratuseket. A liberális politikus – akinek fiatal pártja egyelőre nem kötődik az EP liberális (ALDE) frakciójához – hétfőn nem győzte meg a bizottságokat, tegnap este pedig szabályosan földbe döngölték: 13-an szavaztak mellette – vagyis az ALDE-képviselők és még egyvalaki –, 112-en ellene és ketten tartózkodtak. Délelőtt futótűzként terjedt a hír, hogy Bratusek nem akarja kitenni magát a megalázó visszautasításnak, és inkább maga lép vissza. A volt szlovén kormányfő azonban nem tett így, az erről szóló hír ősforrását nem sikerült visszafejteni, mindenesetre zöldpárti EP-képviselők terjesztették. Egy másik pletyka szerint második meghallgatást kért a szakbizottságoktól, de ő a tegnapi napon ezt nem erősítette meg, Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnök szóvivője, Natasha Bertaud pedig nem kommentálta. A visszalépés tényét pedig határozottan cáfolta a szokásos déli sajtótájékoztatón, noha a Bratusekkel kapcsolatos híreszteléseket illetően több újságíró is megpróbált kacifántos kérdésfelvetéssel valamit kiszedni Bertaud-ból.
Bratusek bukásának este beigazolódott gyanújára a bennfentesek korábban több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak. Az egyszerűbb elképzelés szerint Bratusek helyét – egy korábbi szivárogtatással összhangban – átvenné a szociáldemokrata szlovén EP-képviselő, Tanja Fajon, aki viszont portfólióját elcserélné a szlovák Maros Sevcoviccsal, azaz közlekedési biztos lenne. Ez a feltevés két extra meghallgatással jár. A nagyobb bonyodalmakat okozó elképzelés szerint Fajon megkapja az eddig Navracsics Tiborra osztott oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági tárcát, a magyar jelölt pedig a közlekedését, Sevcovic így, ahogy az első elméletben is, energiaunió-alelnök lesz. Ez a lehetőség viszont már három extra meghallgatással jár, és amennyiben tartani akarják a határidőket – az Európai Parlament az egész bizottságról október 22-én szavaz, s a testület pedig november elsején hivatalba lép – akkor az új biztosjelöltek jó esetben egy-két hetet kapnak arra, hogy egy teljesen új területen bizonyítsák rátermettségüket. Navracsics esetében az EP-ben sokkal valószínűbbnek tartják, hogy egyszerűen csak elveszik tőle az uniós polgárságot, és átadják a holland Frans Timmermans első alelnöknek. Ebben az esetben egy elmélet szerint a szlovén helyet a jelenlegi biztosuk, Janez Potocnik venné át. Ő többször is kifejtette, hogy szívesen vállalna egy harmadik ciklust is, viszont belépésével egyrészt még kevesebb nő lenne a kollégiumban, másrészt pedig sokak szerint ő túl „zöld” Juncker számára, hajlamos ugyanis arra, hogy keresztülerőltesse az ambiciózus környezetvédelmi ötleteket, amiket később aztán a bizottság elmeszel – alelnöki szinten viszont ez nem egy rokonszenves opció az elnök számára. A szakbizottságok jóváhagyták este a finn Jyrki Katainen alelnökségét, és átengedték a brit Jonathan Hillt is. A lett Valdis Dombrovskisről lapzártánk után döntöttek, a francia szocialista Pierre Moscovici pedig úgy tudni, nyugodtan várhatta a szavazást, a néppárti (EPP) és a szociáldemokrata (S&D) frakció ugyanis megegyezett: együtt leszavazták Bratuseket, az S&D kiállt a klíma- és energiaügyre jelölt spanyol Miguel Arias Canete mellett, s az EPP cserébe nem buktatta meg Moscovicit. Tegnap este elterjedt az is, hogy Canete hatáskörét úgy kurtíthatják meg, hogy a fenntarthatóságot a „szuperbiztossá” avanzsáló Timmermanshoz helyezik. Mindenféleképpen változtatásokra utal, hogy az Elnökök Értekezletének – Martin Schulz EP-elnök és a frakcióvezetők – ülését áttették jövő hétre.
A magyar médiatörvény főkritikusának is pótvizsgáznia kellett
Az Európai Parlament szabályzata csak a standard háromórás meghallgatásokról rendelkezik pontosan, a különböző „pótvizsgáztatásokat” illetően nem fogalmaz egyértelműen. Amint az Európai Parlament Kutatószolgálata szerdán rámutatott, a Jonathan Hill esetében alkalmazott másfél órás, nyilvános pótmeghallgatásról nem rendelkezik a szabályzat, de nem is zárja ki. A szakbizottságoknak van lehetőségük arra, hogy valamilyen formában további információkat kérjenek a jelöltektől, azonban mivel maga az értékelési folyamat zárt, ezért vita tárgyát képezi, hogy a második személyes kérdezősködésnek nyilvánosnak kell-e lennie. A leköszönő, José Manuel Barroso-féle bizottság esetében egyébként egyedül a digitális területért felelős bizottsági alelnöknek, Neelie Kroesnek kellett – amellett, hogy írásbeli kérdésekre is válaszolt, mint Hill – megjelennie újra a bizottság előtt, ez azonban nem volt nyilvános.
A holland liberális politikus 2010–11-ben hosszasan egyeztetett Navracsics Tiborral a magyar médiatörvényről, amelyet egyébként egy blogposztban idén nyáron is hevesen kritizált. Kifogásait terjedelmes válaszlevélben cáfolta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese.