Félszáz orosz állampolgárt nem engedtek be Ukrajnába

A fehérorosz határőrség szóvivője elmondta, hogy hétfőn három Kijev-Minszk járaton összesen 12 orosz állampolgár tért vissza a fehérorosz fővárosba, kedden pedig egy járaton 35.

Bicskovszki közlése szerint az ukrán fél nem tájékoztatta a fehérorosz határőrséget a határátlépés szabályaiban bekövetkezett semmilyen esetleges változásról. Hozzátette: azt nem tapasztalták, hogy az ukrajnai nemzetközi közúti és vasúti átkelőkön tömegesen visszafordítottak volna orosz állampolgárokat.

A szóvivő szerint egyelőre nem lehet egyértelmű következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy miért tagadták meg az Ukrajnába történő belépést az érintettektől, akik egyszerű állampolgárok, férfiak, nők és gyerekek egyaránt vannak köztük.

Andrij Horgyejev, a dél-ukrajnai Herszon megye állami közigazgatásának vezetője kedden azt jelentette be, hogy korlátozzák az orosz állampolgárok belépését a krími határon lévő átkelőknél.

"A határállomásoknál jelenleg korlátozott átlépés van az orosz állampolgárok részére mindkét irányban. Az ukrán állampolgárokat mindkét irányban korlátozás nélkül átengedik" - idézte Horgyejevet az UNN hírügynökség.

Az intézkedés a Csaplinka, Kalancsak és Csonhar határátkelőkre vonatkozik.

Az ukrán parlament hétfő este fogadta el a tíz déli megyében a hadiállapot - az ukrán jogban a rendkívüli állapot egy fajtája - bevezetésére vonatkozó elnöki rendeletet, miután vasárnap a Kercsi-szorosban, a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket arra hivatkozva, hogy határsértést követtek el.   

A hadiállapot bevezetése Ukrajna több régiójában magában hordozza annak kockázatát, hogy eszkalálódni fog a konfliktus a délnyugati válságzónában - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Ukrajnában a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán katonai incidens nyomán vezettek be hadiállapotot, ami ott a rendkívüli állapot egyik formája. A három ukrán hadihajó vasárnapi, Oroszország általi lefoglalásáért és a 24 főnyi személyzet őrizetbe vételéért a két fél egymást tette felelőssé. 

Az elfogott ukrán állampolgárokat - akik közül ketten orosz közlés szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei - szerdán Kercsből a Krím székvárosába, Szimferopolba szállították át, ahol a nap folyamán megkezdődött bírósági tárgyalásuk, tiltott határátlépés címén, amely miatt hat évig tartható szabadságvesztés is kiszabható. A törvényszék kedden elrendelte két ukrán vádlott kéthónapos előzetes letartóztatását. Az előzetes várakozások szerint a bíróságon mind kedden, mind szerdán tucatnyi ügyben születik majd ítélet.

Peszkov a hadiállapot bevezetését a jövő márciusban tartandó ukrán elnökválasztással hozta összefüggésbe, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés miatt megnövekedhet a feszültség a Donyec-medencében. A szóvivő közölte, hogy a kercsi incidens miatt nem volt szükség közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök között, mert a határőrizet "pacifikálta" a határsértőket.

Az orosz elnöki szóvivő mindemellett elmondta:  az orosz-ukrán konfliktus újabb kiéleződése nem lesz témája a G20 csoport pénteken és szombaton Buenos Airesben tartandó csúcstalálkozójának, amelynek alkalmából a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök külön is tárgyalóasztalhoz ül egymással.

Peszkov szerint ha a tengeri incidens témája felmerülne Putyin és Trump eszmecseréjén, "senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az orosz elnök kimerítő magyarázatot ad majd" a történtekre. Bejelentette, hogy Putyin hamarosan nyilvánosan ki fogja fejteni álláspontját a kercsi incidenssel kapcsolatban, amire valószínűleg az argentin fővárosban tartandó nemzetközi sajtótájékoztatója nyújt majd alkalmat. Úgy vélekedett, hogy nem szabad alábecsülni az efféle "provokációk" veszélyességét. 

A szóvivő - egy kérdésre válaszolva - az ukrán hadiállapot bevezetésére adandó orosz választ a moszkvai védelmi tárca illetékességébe utalta.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt prognosztizálta, hogy a hadiállapot bevezetése komoly problémákat okoz majd Ukrajna gazdaságának, valamint Moszkva és Kijev közötti kapcsolatoknak egyaránt.  Úgy vélekedett, hogy az intézkedés alkalmat ad a hatalomban lévő vezetésnek némi izomfitogtatásra és a lakossági támogatottság megerősítésére.

Az orosz kormányfő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a hadiállapot bevezetése nyomán törölhetik majd a jövő márciusban esedékes elnökválasztást Ukrajnában. Rámutatott, hogy Ukrajna három korábbi elnöke - Kravcsuk, Kucsma és Juscsenko - is felvetette azt a kérdést, hogy miért nem korábban hozták meg ezt az intézkedést akkor, amikor Ukrajna korábban többször is a jelenleginél sokkal súlyosabb helyzetben volt.     

Medvegyev hangot adott gyanújának, hogy a lépés mögött választási technikai megfontolás áll. Meglátása szerint "nyilvánvaló", hogy Porosenkónak a jelenlegi helyzetben "nincs esélye" az újraválasztásra, de még arra sem, hogy bekerüljön a második fordulóba. Emlékeztetett rá: ukrán politikai elemzők már egy évvel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy az elnök hadiállapotot vezethet be és a kercsi "provokáció" minden bizonnyal ezt a célt szolgálta.

Medvegyev azt mondta, hogy a Kercsi-szoros közelében történ incidens nem volt téma az Eurázsiai Gazdasági Unió keddi kormányfői szintű moszkvai tanácskozásán.

A kedden Párizsban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította német hivatali partnere, Heiko Maas javaslatát, hogy német-francia-orosz-ukrán együttműködéssel csökkentsék a feszöltséget. Lavrov, aki közös sajtótájékoztatót tartott Jean-Yves Le Driannal, a francia diplomácia vezetőjével, közölte, hogy "nem látja szükségét semmilyen közvetítésnek".

Putyin egyébként november 15-én Szingapúrban megtartott sajtótájékoztatóján de facto kizárta annak lehetőségét, hogy továbbra is a Porosenko-féle ukrán vezetéssel törekedjen tárgyalásos megoldásra. Az orosz elnök ismételten a minszki megállapodások következetes elszabotálásával vádolta meg Kijevet, és kifejezte Moszkva készségét arra, hogy Ukrajna bármilyen új vezetésével tárgyaljon majd a délkelet-ukrajnai rendezésről. 

Szergej Lipovoj vezérőrnagy, az Oroszország Tisztjei elnevezésű szervezet elnöke értékelése szerint a hadiállapot ukrajnai bevezetése nem jelent fenyegetést az orosz határ és a Krím számára, mert szerinte az ukrán hadseregnek nincs támadó potenciálja, a flotta kritikus állapota meghaladta azt a pontot, ahonnan még vissza lehetne térni, a kijevi vezetés pedig nem készül öngyilkosságra.

A tábornok szerint Ukrajna, amely nem tagja a szövetségnek, a NATO-támogatásra nem, legfeljebb nyugati partnerei együtt érző nyilatkozataira számíthat. Ő is azt hangoztatta, hogy a hadiállapotot kizárólag belpolitikai megfontolások alapján vezették be, a lépést nem valós katonai fenyegetés váltotta ki.

 Az Oroszország elleni esetleges újabb szankciók lehetőssége a Kercsi-szorosnál vasárnap történt ukrán-orosz tengeri incidens tényállásának tisztázásától függ, amiben a lehallgatott hangfelvételek kiértékelése is szerepet játszik majd - nyilatkozta Karin Kneissl osztrák külügyminiszter Berlinben az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva.

"A tényeket kedvelő ember vagyok, ezért először azokat kell ellenőrizni - hangsúlyozta az osztrák diplomácia vezetője. "Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy mi történt. Csak ezt követően vizsgálhatjuk meg a további teendőket" - fűzte hozzá Kneissl.

A külügyminiszter szerint jelenleg két ellentétes tartalmú beszámoló van a történtekről. "Ha megnézzük az orosz és az ukrán külügyminisztérium sajtóközleményét, akkor nyilatkozat áll nyilatkozattal szemben" - mutatott rá Kneissl. Hozzáfűzte, hogy a tények tisztázása a diplomácia csatornákra és a hírszerzési szolgálatok elemzőtevékenységére tartozik. 

Az osztrák külügyminiszter berlini látogatása során német kollégájával, Heiko Maasszal, Gerd Müller fejlesztésért felelős miniszterrel, illetve tárgyalt Ursula von der Leyen védelmi tárcavezetővel is egyeztetett.

Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járműveire.

Tizenkét, a Kercsi-szoros közelében elfogott ukrán haditengerész kéthavi előzetes letartóztatásáról döntött kedden a bíróság az Ukrajnától 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félsziget székvárosában, Szimferopolban.

 Az orosz hatóságok vasárnap az ukrán haditengerészet három járművét tartóztatták fel a Fekete-tengeren az államhatár megsértésének címén, illetve amiatt, hogy a hajók nem reagáltak a parti őrség felszólítására és a jelek szerint nem szándékoztak betartani a Krím birtokba vétele óta orosz ellenőrzés alatt álló Kercsi-szoroson való áthaladás szabályait. 

Az incidens helyszínén 24 ukrán állampolgárt vettek őrizetbe. Az incidens során az orosz fél lövéseket adott le, amelyek következtében három ukrán tengerész megsérült, akik kórházi ápolásban részesültek. 

A Szimferopol Kijevi kerületében működő bíróság szóvivője elmondta, hogy a vádlottakat csoportosan elkövetett, tiltott, erőszakos vagy erőszakkal fenyegető határátlépés címén hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

A matrózokra, altisztekre és egy hadnagyra - az egyik ágyúnaszád parancsnokára vonatkozó - 12 végzés keddi kihirdetését követően a bíróság szerdán az ukrán haditengerészet tisztjeinek, valamint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két tagjának ügyében dönt majd. Ha a sebesülteket az elkövetkező napokban nem írják ki a kórházból, akkor esetükben a bíróság a TASZSZ orosz hírügynökség szerint kihelyezett tárgyalást fog tartani.

Egy szimferopoli fogházba szállították át azt a 12 ukrán tengerészt, akiket az Oroszország által megszállt Krím félszigeti Szimferopol illetékes kerületi bírósága kedden előzetes letartóztatásba helyezett 2019. január 25-ig - számolt be Anton Naumljuk ukrán újságíró, krími tudósító a Facebookon.

"Kínzásokról egy ukrán tengerész sem számolt be azok közül, akikkel sikerült független ügyvédeknek beszélniük. Beszélt viszont arról, hogy az orosz FSZB emberei pszichológiai nyomásgyakorlással kényszerítették vallomásra például Szerhij Cibizov, az az ukrán tengerész, akinek a vallomásáról készült videofelvételt hétfőn terjesztették szét az orosz médiában" - írta Facebook-bejegyzésében az ukrán újságíró.   

Naumljuk beszámolt arról is, hogy Oleh Melnicsukot, az elfogott vontatóhajó parancsnokát jelenleg a krími Bilohirszk városában tartják fogva. Már találkozott ügyvédjével, aki arról tájékoztatott, hogy a parancsnok elmondta: őrizetbe vételekor fizikai erőszakot alkalmaztak vele szemben, de "nem verték meg nagyon". Ügyvédje elmondta: a parancsnok kihallgatatásakor ártatlannak vallotta magát, kitartott amellett, hogy semmilyen államhatárt nem sértettek meg. Hozzáfűzte: védence azt is mondta, tisztában van azzal, hogy "ez politikai ügy, és a tengerészek csak túszaivá váltak a helyzetnek".