„Félreértés, hogy hazánk bezárkózott”

A bevándorlási válság volt az egyik kiemelt téma Berlinben a Magyar–Német Fórum huszonötödik, jubileumi közgyűlésén pénteken. Szájer József fideszes EP-képviselő szerint félreértés, hogy a műszaki zár Magyarország bezárkózását jelenti, hiszen a határ a kijelölt átkelőknél továbbra is szabadon átjárható az erre vonatkozó szabályok betartása mellett. Kiemelte, a magyar intézkedések azt is megmutatták, hogy sikerrel lehet felvenni a harcot az embercsempészek ellen, az pedig csak „mese”, hogy tengeren húzódó határokat nem lehet megvédeni. Prőhle Gergely, az Emmi uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, jelentős érték, hogy a magyarországi zsidó közösség rendezvényein nincs szükség különösebb biztonsági intézkedésekre, és ezt nem szabad veszélyeztetni muzulmán vallású emberek tömeges bevándorlásával.

Hans-Peter Friedrich, a szociáldemokratákkal nagykoalícióban kormányzó konzervatív CDU/CSU parlamenti frakciójának helyettes vezetője szerint a lehető leggyorsabban össze kell hívni egy európai „határvédelmi konferenciát” a schengeni külső határok hatékony védelmének biztosítása céljából.

„Orbán Viktor már tavasszal figyelmeztetett a krízisre, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európai Bizottság már évek óta javasolja a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztását szolgáló kvóták bevezetését, és ezt egészen a legutóbbi hónapokig Németország is elutasította” – idézte fel Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke. A CDU politikusa szerint korszakforduló kezdődött az európai történelemben, és az új korszakot „népvándorlások” jellemezhetik. A válságot csak közösen lehet megoldani, ezért megfelelő „eszközökkel” kell felszerelni az EU-t, továbbá törekedni kell a kiváltó okok megszüntetésére – tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi és a nyugat-balkáni külügyi vezetők prágai tanácskozása után hangsúlyozta, a magyar intézkedések helyességét az is bizonyítja, hogy most más európai államok is lényegében ugyanolyan megoldásokkal próbálkoznak, mint amilyeneket a magyar kormány valósított meg. Emlékeztetett: amikor Magyarország a déli határain kerítést kezdett építeni, lefasisztázták, és azt állították, hogy nem tartja tiszteletben az európai normákat. „Most lényegében mások is ezt csinálják, csak az intézkedéseket másképpen nevezik. Ez képmutatásnak nevezhető” – jegyezte meg. Szijjártó szerint az EU csak beszél a válság megoldásáról, Magyarország viszont a gyakorlatban is lépett határainak védelmére. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerint ugyanakkor „nem lehet sikernek nevezni azt, ha idegenek nem juthatnak be az országba”.

Orbán Viktor tegnap Vallettában tárgyalt Simon Busuttillal, a máltai Nemzeti Párt elnökével, akivel egyetértettek abban, hogy Európa egyre tehetetlenebb a válság kezelésében. Álláspontjuk szerint határozott, tartós rendezés kell, a részsikerek – mint hazánk megvédése a migránsáradattól – nem elegendők. A magyar kormányfő előző nap részt vett a migrációról szóló uniós csúcson, a köztévének úgy nyilatkozott: az egykor büszke Európa „biztonságot koldul”, ahelyett, hogy saját erőből védené meg határait. Orbán Viktor szerint aggasztó, hogy miközben naponta akár tízezren is jönnek, folytatódik a „sehova sem vezető tanácskozások sorozata”. A miniszterelnök felidézte, a tanácskozáson egyedül arról sikerült megállapodni, hogy tárgyalni kell Törökországgal. Orbán hangsúlyozta, a magyar álláspont szerint akkor kell tárgyalni a törökökkel, ha képesek vagyunk megvédeni a határainkat, nem szorulunk rájuk. Felhívta a figyelmet, hogy hazánk elutasítja azt a körvonalazódó tervet, hogy Törökországból Európába egymillió migránst szállítsanak át és osszanak szét.