Fél a Budapest–Bécs–Prága tengelytől a Nyugat

Az osztrák és a cseh választások után ismét az európai sajtó és az elemzők érdeklődésének középpontjába kerültek a visegrádi országok. A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap Új árkok Európában című, szombati írása szerint erősödik az aggodalom, hogy egy „keleti tömb” alakulhat ki az EU-ban, és ugyan „pénzzel sok vitát el lehet simítani, de korántsem valamennyit”. A szerzők felidézték, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a menekültválságig szinte egyáltalán nem vett tudomást az EU keleti térségéről, vélhetően nagyban hozzájárulva ezzel a kelet–nyugati megosztottsághoz. Azonban az idén nyár óta „szabályosan körüludvarolja azokat a kormányokat, amelyek – a lengyellel és a magyarral ellentétben – még nem helyezkedtek szembe nyíltan Brüsszellel”. A lap szerint a cseh választások győztese, az euró- és kvótaellenes Andrej Babis „nem kapott kedves szavakat Brüsszelből”, Orbán Viktor pedig „dörzsölte a tenyerét”, amikor migránsmentes övezetnek nevezte a régiót. A lap szerint Babis és Orbán bevándorlásellenes politikáját vallja Ausztria leendő néppárti kancellárja, Sebastian Kurz is.

A V4 csoport gazdasági ereje növekedik, a négy ország együttvéve Németország második legfontosabb kereskedelmi partnere, a politikában pedig mindenekelőtt a menekültválságban jelent meg egységes erőként, és tagjait az az érzés is összeköti, hogy Brüsszel és a régi EU-tagok rosszul bánnak velük – fejtették ki a szerzők.

A német lapban is említett brüsszeli „megkörnyékezésekhez” hasonló véleményének adott hangot a France 24 műsorában Guillaume Duval, a francia Alternatives Economiques gazdasági lap főszerkesztője. Szerinte Emmanuel Macron francia elnök a migránskvóták alóli mentesítésekkel akarja rávenni Prágát és Pozsonyt, hogy támogassa elképzeléseit a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás reformjáról.

Václav Klaus volt cseh államfő a német jobboldali Junge Frei­heit hasábjain közölt kommentárjában azt írta, a cseh választópolgárok az Európai Unió működésével kapcsolatos elégedetlenségüknek adtak hangot Babis megválasztásával, és a hagyományos pártok – mint az eddig kormányzó szociáldemokraták – megbuktatásával. A volt cseh államfő szerint láthatóan azok a pártok szerepeltek jobban, amelyek „nem féltek kiállni a cseh érdekekért, és elutasították a progresszív, baloldali politikát, amit a Nyugat ránk akar kényszeríteni”.

Babis nem talál partnereket

„Sajnos a pártok kategorikusan elutasítják a velünk való együttműködést, mégpedig olyan határozottan, hogy jelenleg nincs is értelme valamiféle koalíciós kormányról tárgyalni” – mondta a Prima tévécsatorna vasárnapi műsorában Andrej Babis, az ANO elnöke, amely párt nagy fölénnyel nyerte a csehországi képviselőházi választásokat. Az ANO 78 mandátumot szerzett a kétszáz tagú cseh parlamenti alsóházban, de az előzetes tárgyalásokon a pártok többsége elutasította, hogy kormánykoalícióra lépjen vele. Babis bejelentette, hogy kisebbségi kormányt alakítana, amely minden parlamenti párt programjának egy-egy fontos pontját felvállalná. Babis határozottan kizárta egy új, előre hozott képviselőházi választás megtartását.