Külföld
Fej fej mellett az osztrák jelöltek
Ausztria vasárnap mindenképpen történelmet ír, megtörik a második köztársaság szociáldemokrata–néppárti nagykoalíciója
Éles szóváltás lett az ausztriai elnökválasztás jelöltjeinek csütörtöki, utolsó tévévitájából. Az ORF adásában a szabadságpárti (FPÖ-s) Norbert Hofer és a zöldpárti Alexander Van der Bellen egymást vádolta, a másik vádjait pedig hazugságnak és valótlanságnak minősítette. Hofer egy könyvrészletet is bemutatott, amelyben Van der Bellent „kommunista kémnek és szabadkőművesnek” is nevezték. Az FPÖ jelöltje hangsúlyozta, hogy el kell venni az állampolgárságot attól a több mint kétszáz embertől, aki az Iszlám Állam kötelékében harcolt Irakban vagy Szíriában, s visszatért Ausztriába. Van der Bellen ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az állampolgárságtól nem lehet megfosztani senkit.
A zöldpárti jelölt felhívta figyelmet Ausztria esetleges unióból való kilépése, vagyis az Öxit gazdasági veszélyeire, Hofer pedig ismét hazugságnak nevezte, hogy ő emellett kampányolna. „Csak akkor támogatnám az uniós kilépésről szóló esetleges népszavazást, amennyiben az unió központosított szerepet töltene be vagy Törökországot felvenné tagjai sorába” – nyomatékosította. Hofer megválasztása esetén szorosan együtt kíván működni Sebastian Kurz néppárti külügyminiszterrel, aki jó kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Csehországgal és Magyarországgal is.
Az elemzőket meglepte a vita hangneme, de nem számolnak azzal, hogy a tévéműsor különösebb hatással lenne a választás eredményére. Thomas Hofer politikai tanácsadó méltatlannak nevezte a vita stílusát. Hofer szerint az igencsak hosszú, mintegy tíz hónapon át tartó választási kampány káros volt, hiszen a hangnem miatt sérülhetett az államfői tisztség megítélése. Mint mondta: a vita alatt Norbert Hofer többször megpróbálta Van der Bellent sarokba szorítani, és ezáltal elvesztette azt a magáról alkotott képet, hogy ő valójában barátságos jelölt. A politikai tanácsadó hibás stratégiának nevezte, hogy a vita agresszív volt, a jelöltek számos alkalommal hangoztatták a hazugság és a valótlanság kifejezéseket. Wolfgang Bachmayer, az OGM közvélemény-kutató intézet vezetője szerint Hofer stratégiája az volt, hogy ellenfelének szavahihetetlenségét bizonyítsa.
Az osztrák elnökválasztás első fordulóját április 24-én tartották, ekkor Norbert Hofer magasan megelőzte a második helyen végzett Van der Bellent, a néppárti–szociáldemokrata nagykoalíció jelöltjei pedig a szavazatok negyedét sem kapták meg. Az eredmény fordulatot hozott az osztrák belpolitikai életben, ugyanis az elmúlt hat évtizedben ebből a két pártból kerültek ki az elnökök. A május 22-én megtartott második fordulóban azonban a voksok 50,35 százalékát megszerző Van der Bellen győzött a szavazatok 49,65 százalékát megszerző Hoferrel szemben, a különbség mindössze 31 ezer szavazat volt. Az osztrák alkotmánybíróság július 1-jén emberi mulasztás és jelentős hibák miatt helyt adott az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványnak, és a második forduló megismétléséről rendelkezett, mert az általuk is megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét. A megismételt második forduló megtartását eredetileg október 2-re tűzték ki, de hibás szavazócédulák miatt december 4-re halasztották.