„Fájdalom, de el kell ismerni, hogy Orbánnak igaza volt”

A lapban hétfőn megjelent, de internetes oldalára már vasárnap felkerült írás szerzője, Andrew Higgins bevezetőjében Konrád György írót idézi, aki megállapítása szerint a magyar liberális értelmiségi elit többségéhez hasonlóan ki nem állhatja az ország harsányan illiberális miniszterelnökét, mindazonáltal úgy gondolja, Orbánnak volt igaza, és Angela Merkel német kancellár tévedett abban, hogyan kell kezelni a háború és a szegénység elől menedéket kereső migránsok kaotikus áradatát, amely vélhetően a második világháború óta legsúlyosabb válságot okozta Európában.

"Fájdalom, de el kell ismerni, hogy ebben a kérdésben Orbánnak igaza volt" - idézi az amerikai lap Konrádot, aki szerint az áradat megfékezését szolgáló közös európai fellépés hiányában Magyarország bölcsen járt el, amikor lezárta határait és riadót fújt a többségében muszlim migránsok több százezres tömegének kénytelen-kelletlen Európába engedése miatt.

Csendben és gyakran hasonló kételyekkel, de egyre többen tűnődnek el azon Magyarországon és másutt is, miért van az, hogy harsány és gyakran bigott üzenetei ellenére Orbánnak világosabb képe volt a migrációs válság léptékéről és potenciális veszélyeiről, mint a brüsszeli technokratáknak, valamint a berlini és más európai vezetőknek.

A cikkíró rámutat, hogy Orbán receptjét - mely szerint biztosítani kell Görögország tagolt partvonalát és le kell zárni Európa külső határait - lassanként elfogadta a többi európai uniós vezető is, akik csütörtökön, az idei év utolsó csúcstalálkozóján a kontinens határai feletti "ellenőrzés visszaszerzése" mellett foglaltak állást. Higgins megjegyzi, Orbán a csúcs befejeztével széles mosollyal az arcán jegyezte meg, hogy teljes egyetértés alakult ki arról, amit Magyarország a kezdetektől képviselt.

Bár az Orbán álláspontjához társuló gyűlöletkeltés nagyrészt taszítja őket, az európai vezetők mégis visszhangozni kezdték őt több kérdésben. Ez az elmozdulás jól mutatja - írja a szerző - milyen messzire vezetett a migránsokról folytatott vita, különösen azóta, hogy kiderült, hogy a november 13-i párizsi vérengzés elkövetői közül néhányan a menekültek hullámával jutottak be Európába.

Felidézi, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egy nemrég adott interjúban veszélyesnek minősítette Merkel kancellárnak a migránsokkal iránti befogadó álláspontját, és Orbánnak azt a régóta hangoztatott nézetét támogatta, amely szerint a menedékkérők többsége valójában munkát kereső gazdasági migráns.

Krekó Péter, a Political Capital intézet vezetője a lapnak nyilatkozva úgy ítélte meg, hogy az európai fősodor most már ahhoz közelít, amit Orbán képvisel. Ennek illusztrálására a lengyelországi parlamenti és a franciaországi regionális választások kimenetelére utalt, valamint arra, hogy Skandinávia-szerte is töredezőben van a migránsbarát konszenzus.

A lengyel kormány ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is Varsó legyen az Európai Unió határőrizeti szervének, a Frontexnek a székhelye, miközben az intézmény költözést fontolgat az előző lengyel kormányok hanyagsága miatt - írta a Rzeczpospolita című lengyel lap hétfőn. A Frontex székhelyét 2005-ben nyitották meg Varsóban. A jeleleg hatalmon lévő Polgári Platform azonban nyolcévi kormányzása alatt elmulasztott újabb szerződést kötni a Frontexxel, nem rendezték az intézmény székházának használati feltételeit. A Frontex a migrációs válság miatt jelentős bővítés vár és több dél-európai ország szíves fogadná be.  Konrad Szymanski, a kormány európai ügyekért felelős minisztere elmondta a Rzeczpospolitának, mindenképpen szeretnék elérni, hogy az uniós határőrizeti szerv székhelye továbbra is Varsóban maradjon. "Nem látok semmilyen okot arra, hogy  a Frontexet más országba költöztessék" - jelentette ki Szymanski.

Kanada a jövő év végéig akár 50 ezer szíriai menekültet is befogadhat letelepítési programja keretében - mondta vasárnap a jordániai fővárosban John McCallum kanadai migráció- és menekültügyi miniszter.

A tárcavezető Ammánban a Kanadába repülni készülő szíriai családokkal találkozott, hangoztatva, hogy országában mindenki szívesen várja őket. 

A tárcavezető néhány héttel ezelőtt még azt jelentette be, hogy Kanada 2016 márciusáig legalább 35 ezer szíriai menekültet fogad be. A letelepítési program keretében a jelenleg Libanonban, Jordániában és Törökországban élő szíriai menekültnek ajánl új otthont. Az idén összesen tízezer szíriai érkezik, majd a rákövetkező három hónapban további 25 ezer - mondta akkor McCallum. A menekültek zöme jelenleg jordániai és libanoni menekülttáborokban él. 

A miniszter ugyanakkor most jelezte, hogy kormánya akár 50 ezer főre is emelheti a befogadandók számát, együttműködve a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és más partnerekkel, így a jordániai kormánnyal.