Ezer négyzetkilométeren fenyeget még aknaveszély Boszniában

Az aknamentesítési központ adatai szerint mintegy 1100 négyzetkilométeri terület (Bosznia területének 2,2 százaléka) lehet továbbra is aláaknázva, bár ezek leginkább a lakosságtól távoli részeken találhatóak. 2016-ban összesen hat ember halálát okozták aknák, melyeket még az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborúban telepítettek országszerte. A háború vége óta több mint 60 ember, köztük 51 aknaszedő lelte halálát az aknák miatt.

Tavaly nyáron az aknamezők veszélyeire figyelmeztetett a Posavina északi részén eltévedt Pokémon Go játékosok kapcsán a Száva menti terület (Posavina) aknamentesítéséért küzdő szervezet (Posavina bez mina) is. Az említett játékban a játékosoknak Pokémonokat, természetfeletti képességekkel rendelkező, kitalált állatokat, figurákat kell megtalálniuk a telefonjuk képernyőjén keresztül. A sikeres "vadászathoz" állandó, valódi helyváltoztatásra van szükség, így fordulhatott elő, hogy a játékosok némelyike aknaveszélyes terület közelébe kerülhetett.

A hatóságok úgy vélik, hogy a potenciálisan veszélyesnek minősített területeken több mint 80 000 akna és robbanóeszköz található, mely körülbelül 1400 környező falvat veszélyeztethet. Fahrudin Solak, a bosznia-hercegovinai föderáció polgári védelmi osztály vezetőjének elmondása szerint az aknamentesítés további mintegy 7-10 évet vehet igénybe.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban több mint százezren vesztették életüket, ekkor történt a kelet-boszniai srebrenicai népirtás is. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.