„Európát vissza kell adni az embereknek”

Megkezdődött kedden a brit EU-tagságról tervezett népszavazás törvényjavaslatának vitája a londoni alsóházban. A javaslat sikere biztosra vehető, mivel nem csak a kormányzó konzervatívok, hanem az ellenzéki Munkáspárt is támogatja.

Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz, és negyven év után másodszor rendez referendumot a tagságról, ha a törvénytervezetet a parlament elfogadja. A brit csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók akkor több mint kétharmados többséggel mondtak igent a bennmaradásra.

Philip Hammond brit külügyminiszter szerint az azóta eltelt négy évtizedben „szinte a felismerhetetlenségig megváltozott az intézmény”. Mint mondta, a britek negyven éve abban hitben hagyták jóvá a tagságot, hogy Nagy-Britannia egy gazdasági közösséghez csatlakozott, amely nemzeti szuverenitásának csorbítása nélkül jelentős gazdasági előnyöket ígért. Hammond emlékeztetett, az azóta elfogadott szerződések - köztük a maastrichti és a lisszaboni - hatalmas mértékben bővítették az Európai Unió döntési jogköreit, gyakran olyan területeken is, amelyeken ez 1975-ben elképzelhetetlen lett volna. „Európát vissza kell adni az embereknek” – mondta a miniszter, aki szerint a döntési szinteket a lehető legközelebb kell vinni a választókhoz, a tagállami parlamenteknek pedig szélesebb felügyeleti jogot kell kapniuk az Európai Unió felett. Hammond utalást tett arra, hogy 2017 vége előtt is megtarthatják a népszavazást, ha a Brüsszellel folytatott tárgyalások gyorsan értékelhető eredménnnyel járnak.