Európán kívül kellene kezelni és megelőzni a migrációs gondokat

A javaslat ellen a bizottság jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton azzal érvelt, hogy a történészek feladata eldönteni, hogy mi történt, s elítéli ha politikai haszonszerzésből kollektíven bűnösnek kiáltanak ki egy nemzetet. Az Együtt képviselője, Szelényi Zsuzsanna szerint hazánk erkölcsi megfontolások mellett azért is népirtásnak kell hogy minősítse a történteket, mert „a baltás gyilkos Ramil Safarov” Azerbajdzsánnak való kiadatása miatt tartozik Örményországnak. Németh Zsolt bizottsági elnök és a Fidesz tartózkodott, mint mondta, a Fidesz az Európai Néppárt tagjaként rendre megszavazta az ez irányú állásfoglalásokat, úgy értékeli azonban, hogy ez a javaslat negatívan befolyásolná Magyarország kétoldalú diplomáciai kapcsolatait.

A külügyi bizottság meghallgatta Szijjártó Pétert, aki a magyar külpolitika elmúlt egy évét összegezte. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a térségben most a legfontosabb kérdés az energiabiztonság, a magyar kormány keresi a diverzifikáció lehetőségeit.

A terrorizmus elleni küzdelemről elmondta, meglátása szerint helyes döntést hozott az Országgyűlés azzal, hogy katonák küldésével járul hozzá az Iszlám Állam elleni harc sikeréhez, felvállalva ezzel a nyugati értékközösséghez való tartozásból fakadó kötelezettségeinket.

A bevándorlás problémáját Szijjártó szerint először is Európán kívül, a gyökerénél kell kezelni, hiszen az első emberi jogsértés akkor történik meg, amikor az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerülnek. Hozzátette, a Földközi-tenger felől érkező bevándorlók tömege mellett legalább ilyen súlyos probléma a Nyugat-Balkánról jövő migrációs nyomás. A miniszter a déli nyitásról azt mondta, hogy Latin-Amerika és Afrika fejlődése a világ minden területének figyelmét felkeltette, és Magyarország „éppen időben” szállt be ebbe a kapcsolat­építésbe.