Külföld

Európai lobbi a magyar alkotmányért

Leo van Doesburg: Biztató, hogy Budapest figyelmet szentel a családoknak, miközben az unióban veszélybe került az élet védelme is

Politikai és szakértői oldalról is támogatni akarja a keresztény elvek képviseletét a liberális törekvésekkel szemben az Európai Keresztény Politikai Mozgalom és a hozzá tartozó alapítvány. Leo van Doesburg üdvözölte az új magyar alaptörvényt.

Leo van Doesburg 20141125
Az Európai Keresztény Politikai Mozgalom igazgatója külföldön védelmezte alaptörvényünket (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„Az európai politikában uralkodó szekularizmust akartuk ellensúlyozni, mert veszélybe kerültek az olyan keresztény értékek, mint az élet védelme” – fogalmazott lapunknak Leo van Doesburg, az Európai Keresztény Politikai Mozgalom (ECPM) európai ügyekért felelős igazgatója. Az ECPM 2002-ben nemzetközi keresztény politikai kezdeményezésként alakult meg Lakiteleken, az alapítók célja az volt, hogy olyan politikai platformot hozzanak létre, amely összehozza az európai keresztény pártokat kontinens­szerte. A szervezetet az Európai Parlament 2010-ben jegyezte be európai szintű pártként, tagjai között más ernyőpártokhoz hasonlóan megtalálhatók tagállami pártok, EP-képviselők, valamint a nemzeti parlamentek képviselői is. „Úgy döntöttünk, hogy egyik EP-frakcióhoz sem fogunk hivatalosan kötődni, de szorosan együttműködünk az Európai Néppárt (EPP), valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) képviselőcsoportjával is” – mondta Leo van Doesburg. Az Európai Parlament két holland, két német és egy szlovák képviselője közvetlenül is tagja az ECPM-nek, valamennyien az ECR frakció képviselői. Kiemelte, a politikai és lobbitevékenység mellett az évek folyamán szakértői háttérre is szükségük volt, célként megfogalmazva egy páneurópai kutatóintézet, think-tank megteremtését a keresztény szellemiségű civilszervezetek és pártalapítványok számára is, ezért létrehozták az Európai Keresztény Politikai Alapítványt (CPFE). Ahogy Danku Pétertől, a szervezet magyar elnökségi tagjától megtudtuk, hazánkban a Barankovics Alapítvány és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is tagja a CPFE-nek. Ez a tagság rövidesen a Keresztény Demokrata Fórummal fog kibővülni, s valamennyi magyar szervezettel együttműködve a kutatóintézet jövő tavasszal ismét szakértői konferenciát szervez Budapesten a keresztény európaiság témájában. A páneurópai párthoz is csatlakoztak magyar politikusok, a KDNP-s Vejkey Imre országgyűlési képviselő, valamint Spaller Endre, utóbbi az ECPM elnökségének is tagja.

Danku Péter szerint – egyúttal külügyi hivatásának is tekintve – tovább kell erősíteni a keresztény érdekképviseletet a magyar diplomáciában: kiemelt cél, hogy a kormányzat és a parlamenti diplomácia időben értesülve hatékonyan tudjon reagálni a nemzetközi fórumokon (ENSZ, ET és az Európa Parlament) tapasztalható liberális lobbi előretöréseire. A két európai ernyőszervezet, politikai és szakértői oldalról, ebben próbál a kormánnyal együttműködve hatékony segítséget nyújtani úgy a külügyi tárca mint a keresztény-konzervatív képviselőink részére Budapesten és Brüsszelben egyaránt.

„Nagyon fontos és biztató, hogy a magyar kormány ekkora figyelmet szentel a családoknak” – fogalmazott Leo van Doesburg, aki nemrég Budapestre látogatott, s mások mellett Szemerkényi Rékával, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai tanácsadójával, valamint Prőhle Gergely helyettes államtitkárral is egyeztetett. „Számítottunk arra, hogy heves támadások fogják érni az új magyar alaptörvényt, minden lehetséges fórumon kiálltunk mellette az elmúlt négy évben” – tette hozzá. Doesburg szerint veszélyes precedenseket teremt az a diszkrimináció elleni uniós direktíva, amit le akarnak nyomni a tagállamok torkán, noha a tanács már visszautasította ezt a törekvést. Mint mondta, a homofóbia elleni harc, benne az osztrák zöldpárti Ulrike Lunacek-féle EP-jelentéssel „az egyenlőség nevében egyenlőtlenséget teremt”. Az ECPM kormányzati egyeztetése során felajánlotta továbbá szakmai és lobbitámogatását az ENSZ napirendjén szereplő 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Célok kormányközi kidolgozásában is. Céljuk a nemzetközi szervezet munkacsoportjában nagyköveti szinten is érintett magyar szerepvállalás következetes és eredményes képviselete a rendkívül erős balliberális érdekérvényesítéssel szemben.