Európai a magyar szabályozás

A nyilatkozat kapcsán megkerestük Bodnár Dánielt, az előző Orbán-kormány idején – és támogatásával – létrejött Tett és Védelem Alapítvány (TEV) kuratóriumi elnökét, aki szerint nem igaz, hogy a holokauszttagadás hazánkban lenne a legkirívóbb probléma. Mint elmondta, az elmúlt tíz évben egész Európában égető lett ez a sajnálatos jelenség, korántsem Magyarország a leginkább veszélyeztetett ebből a szempontból. Kétségtelen – tette hozzá –, a TEV felmérései is azt mutatják, 2006-hoz képest hazánkban megkétszereződött a „holokauszttagadó nézetekkel szimpatizálók” aránya. Ez azonban nem a vonatkozó törvényi szabályozás hibája, hanem azt mutatja: a mindenkori kormány és a zsidó közösség közös felelőssége, hogy megváltozzon a vészkorszakkal kapcsolatos beszédmód a nyilvánosságban. Ennek fontos eszköze lehet a nevelés, illetve az oktatás.

Ami a holokauszttagadással kapcsolatos jogi környezetet illeti, Bodnár szerint a magyar törvények európai színvonalúak, megfelelnek a nemzetközi „trendeknek”, sőt, akad nyugati állam, ahol ennél rosszabbak a lehetőségek. Ennek megfelelően az előző kabinet idején megalkotott és megszavazott jogszabály tiltja a nemzetiszocialista bűnök tagadását is, így bárki jóérzésű, a történelemhamisítást elutasító polgár jogi úton szerezhet érvényt igazának. Kifejtette, mivel újnak mondható szabályozásról van szó, az első ítéletek legkorábban a tavalyi év során születhettek meg. „Fontos jogi fegyver ez az érintettek kezében” – fogalmazott a kuratóriumi elnök.

Példátlan lépésnek nevezte eközben az orosz külügyminisztérium szóvivője, hogy a jelenlegi uniós soros elnök „Lettország megakadályozta egy, a náci haláltáborban fogvatartott gyerekekről szóló történelmi fotókiállítás megtartását az UNESCO-ban”. Alekszandr Lukasevics szerint a lett vezetés továbbra sem adja fel „a nácizmus rehabilitációját”.