Külföld

Erőszak és nacionalizmus Kijevben

Szélsőjobboldali támadások és hatósági zaklatások is érik az újságírókat

Az orosz külügyminisztérium szerint Kijev közbenjárására nem értesülnek arról Nyugaton, hogy milyen mértékben erősödnek Ukrajnában a neonáci mozgalmak. Marija Zaharova, a tárca vezető tisztségviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre gyakoribbak az újságírók elleni atrocitások.

nacionalisták 20150103
A Szvoboda kék-sárga és a nacionalisták vörös-fekete zászlói alatt vonultak fel az ukrán fővárosban (Fotó: Reuters - Valentyn Ogirenko)

Az új év első napján több ezer ukrán szélsőjobboldali vonult fel Kijevben, hogy emlékezzen Sztepan Bandera születésének százhatodik évfordulójára. Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) egykori vezetője – aki partizánseregével több tízezer lengyel haláláért felelős – a nyugatukrán nacionalisták számára nemzeti hős, mások, jellemzően a délkeleti országrész lakói náci kollaboránsnak tekintik. Viktor Juscsenko volt elnök 2010-ben nemzeti hőssé nyilvánította Banderát, az Európai Parlament, Moszkva, Varsó, valamint zsidó szervezetek felháborodása miatt később a címet visszavonták.

Valentina Barcsjuk, a szélsőjobboldali Szvoboda párt egyik tagja az Euronewsnak úgy nyilatkozott: szerinte beigazolódott Bandera véleménye arról, hogy Oroszország az ellenségük. A felvonulókhoz csatlakoztak a Pravij (Jobb) Szektor egyenruhásai is. A szélsőjobboldali milícia tagjai honlapjuk szerint „az ukrán nép vezérének” tekintik Banderát. A felvonulás végén a Majdanon mindkét formáció vezetői felszólaltak.

Az orosz külügyminisztérium információs és sajtóosztályának igazgatóhelyettese, Marija Zaharova szerint a nyugati országok nincsenek tisztában vele, hogy milyen mértékű a neonácizmus Ukrajnában. „Ez egy ördögi kör, Kijev akadályozza az orosz újságírók munkáját, akik felhívnák a figyelmet az aggasztó tendenciára, ezért sem a nyugati vezetők, sem az ottani közvélemény nem értesül ezekről a megnyilvánulásokról, illetve a szólás- és sajtószabadság megsértéséről sem” – írta Zaharova a Facebookon. A külügyi tárca munkatársa szerint a nyugati médiában alig-alig bukkannak fel híradások a nacionalista fáklyásmenetekről, és Bandera élettörténetét is megszépítik. Az írásáról beszámoló SputnikNews portál emlékeztetett: decemberben az ENSZ közgyűlése elfogadott egy orosz javaslatot a nácizmus dicsőítése ellen, s csak az Egyesült Államok, Kanada, Ukrajna és az amerikaiaktól húsz éve függetlenedett csendes-óceáni szigetcsoport, Palau szavazott ellene.

A csütörtöki felvonuláson megtámadták az orosz LifeNews két újságíróját. Zaharova szerint ez a korántsem egyedülálló eset a nemzetközi közösség fellépését teszi szükségessé, Ukrajnában ugyanis általánossá váltak az újságírók elleni támadások. „Nagyon fontos, hogy az antifasiszta szervezetek megszólaljanak, mert már nem csak bizonyos veszélyes neonáci tendenciákról van szó, hanem konkrét tettekről, valamint a náci hagyományok formai és tartalmi lemásolásáról is” – figyelmeztetett. Az atrocitások elsősorban az orosz újságírók ellen irányulnak, de voltak nyugati érintettek is. Tavaly nyáron az orosz RT-nek is tudósító, szabadúszó brit újságírót, Graham Phillipset kiutasították az országból, miután kormánypárti milíciák, majd az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fogva tartotta, és egyebek mellett az autóját is elvették. Az újságíró akkor a lapunknak adott interjúban úgy fogalmazott: a sajtó nem egyértelműen Kijev-párti munkatársait könnyen Moszkva kémjének bélyegzik, az oroszokkal pedig nem bánnak kesztyűs kézzel. Phillips ennek ellenére azóta újra tudósít Donyeckből, igaz, saját tulajdonú odesszai lakásába nem tud visszatérni.