Külföld

„Erősíti a kárpátaljai magyarok hitét, hogy nincsenek egyedül”

Bocskor Andrea szerint most újra szükség van a közösség túlélési ösztönére

A Fidesz–KNDP európai parlamenti képviselője, Bocskor Andrea úgy látja, a kárpátaljai magyarságnak is javára válna Ukrajna uniós integrációja. A kárpátaljai politikussal az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén beszélgettünk a közösség helyzetéről.

bocskor
Bocskor Andrea (Fotó: Csudai Sándor)

– Hogyan értékeli a múlt heti kijevi EU–Ukrajna csúcstalálkozót?

– A társulási egyezmény aláírása óta ez volt az első nagyszabású tanácskozás a felek között, s ennek nagyon fontos része, hogy végre nemcsak a hadi helyzetről volt szó, hanem a szükséges reformok végrehajtásáról, az eddigi eredményekről és az Európai Unió anyagi és szakmai segítségnyújtásáról is. Ez nagyon fontos lépés a békés továbbélés és a stabilitás felé, Ukrajna európai orientációjának erősítésében. Üdvözlendő az is, hogy az Ukrajna részéről sürgetett vízummentesség kérdése az EU-ban is fokozottan napirenden van.

– Petro Porosenko elnök szerint Ukrajna öt év múlva készen fog állni az uniós tagságra. Jóslat ez, vagy célkitűzés?

– Remélem, hogy az utóbbi, és komolyan tenni is fog érte. Ukrajnának nagyon sok teendője van még a csatlakozási feltételek teljesítése terén, ami a kárpátaljai magyarságnak is az érdeke, hiszen ha sikerekkel járnak az erre mutató erőfeszítések, akkor egy kisebbségeit tiszteletben tartó demokratikus állam polgáraivá válhatnak.

– Az államfő békefenntartókat is kért az uniótól, van ennek realitása?

– Ez a kérdés erősen megosztja a tagállamokat, ezért az EU egyelőre tartózkodik ettől a lépéstől.

– Hogyan élnek most az emberek Kárpátalján?

– Kárpátalja történelme során már öt állam része volt, polgárai mindig is többnemzetiségű környezetben éltek. A jelenlegi helyzetben nem a legjobb a társadalom biztonságérzete, amiben az is közrejátszik, hogy az élelmiszerárak, sőt április elsejétől a közüzemi számlák is többszörösükre emelkedtek, így nagyon megnehezedett a megélhetés. Ami a behívások által okozott feszültséget jelenti, a húsz és hatvan év közötti férfiakat érintő mobilizáció esetére jellemző, hogy a behívók célba érésének számos természetes akadálya van, hiszen a gazdasági helyzet miatt sokan dolgoznak külföldön. A fiatal férfiak hadkötelezettségének visszaállítását illetően pedig némi reményre ad okot, hogy sok mentesítő körülmény van. A kárpátaljai magyarságnak a második világháború és a szovjet időszak alatt edződött túlélési ösztönére mindenesetre nagy szükség van most.

–   Optimisták?

–   Nagyon sokat számít, hogy az anyaország fokozottan törődik a kárpátaljai magyarsággal. Fontosak a humanitárius akciók és önmagában az odafigyelés, a gesztus, hogy nem hagyják magukra a közösséget. A kárpátaljai magyarság érzi, hogy nem hagyták magára, ez erősíti hitüket, így könnyebb túlélni a nehéz helyzetet.